Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

Május 30-án befejeződött Rudnay Gyula művésztelepi lakásának javítása.

37 1947 júliusában költözött le Rudnay Gyula Budapestről Bajára.

38 A városnak már az 1947. április 2-i, Romhányi Gyulával folytatott tárgyalásain szóba került a Vojnits-kúriának a telep céljaira történő megvásárlása. A város a művésztelep létrehozásával magára vállalta annak elhelyezési kötelezettségét. Ezt július 1-jéig bérbevétel útján biztosította az Arany J. u. 1. szám alatti Grünhut-házban. Ekkor azonban az épület tulajdonosai, Neuhausz lembevételével kellett összeállítani. Az évfolyam legrövidebb tanulmányi ideje legalább heti 16 tanórát számítva, 3 hónap volt. Ha az évfolyam hossza meghaladta a 3 hónapot, akkor az oktatásra fordított heti 16 tanóra számát is arányosan csökkenteni lehetett, de az nem lehetett kevesebb heti 8 tanóránál. Heti 8 tanóra esetén a tanulmányi idó'nek legalább 6 hónapig kellett tartania. A szabadiskola valamelyik tanfolyamát elvégzett hallgatónak látogatási bizonyítványt kellett kiadni. A szabadiskolákat lehetőleg önálló épületben, illetve elkülönített épületrészben kellett elhelyezni. A szabadiskoláknak a kitűzött nevelési és oktatási cél eléréséhez megfelelő számú, világos és egészséges tanteremről, valamint a vidéki hallgatók internátusi elhelyezéséről bentlakó nevelő alkalmazásával kellett gondoskodniuk. A szabadiskola fenntartója az a természetes vagy jogi személy lehetett, akinek, vagy amelynek a vallás- és közoktatásügyi miniszter annak létesítésére engedélyt adott. A fenntartó kötelességévé tette a rendelet, hogy a kitűzött nevelési és oktatási cél elérése érdekében annak megvalósítására alkalmas igazgatót, nevelőket, előadókat és egyéb személyzetet alkalmazzon, a hallgatói létszám arányában. A bajai Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia működését a vallás- és közoktatásügyi miniszter 31.318/1947. VIII. számú rendeletével az 1946/47-es tanévre engedélyezte. A Szabadakadémia 1947. február 17-én nyílt meg, a tényleges munka azonban csak február 22-én kezdődött el. Rudnay Gyula, mint az akadémia igazgatója, az 1947/48-as tanévre is működési engedélyt kért a Szabadakadémia számára, amit az 137.119/1947. VIII. VKM. számon meg is kapott. A bajai Rudnay Szabadakadémia tehát csak az 1947/48-as tanév végéig volt „akadémiai" rangú, azaz felsőfokúnak tekinthető intézmény. Az 1948/49-es tanévre a VKM. a működési engedélyt már a Rudnay Képzőművészeti Szabadiskola számára adta meg. Ez már csak középfokú képzőművészeti oktatási intézménynek volt tekinthető. Ebben a minőségében működött a szabadiskola (a források 1950 októberétől Képzőművészeti tanfolyam, majd 1952 januárjától Rudnay Képzőművészeti Kör néven említik), 1953 márciusáig. Ekkor Rudnay Gyula Képzőművészeti Körré alakult át, amelynek a vezetője B. Mikii Ferenc lett, és működik Baján mind a mai napig, hetenkénti szakköri foglalkozással és nyaranta alkotótábori lehetőséggel. 37 Bajai Hírlap III. évf. 38. sz., Baja, 1947. május 31. 3. - „Hírek" című rovatban: Bajára költözik a jövő héten Rudnay mester; Gergely-Kőhegyi: i.m. 255. 38 Bajai Hírlap III. évf. 53. sz., Baja, 1947. július 23. 3. - Nemcsak iskolájával, hanem kulturális intézményeinek megszervezésével is foglalkozik már a városunkba költözött világhírű festőművész. Beszélgetés Rudnay Gyulával.; Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir. 68/1947. közgyűlési jegyzőkönyvi szám. Az 1947. július 26-i közgyűlésen jelentette be hivatalosan a polgármester Rudnay Gyula Bajára költözését.; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattára (A továbbiakban: MTA Műv.tört. Int. Adattára) Somogyi Árpád: A Bajai Művésztelep. (Rudnay Gyula, P. Bak János kikérdezése alapján.) A kikérdezésre valószínűleg 1952-ben került sor a Művészettörténeti Dokumentációs Központ megbízásából. Somogyi Árpád azt írja, hogy Rudnay Gyula 1947. június 17-én érkezett Bajára. - 1. MDK- C - II - 66.