Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

megégett 89 ház, 7 malom. A „házi javakban" esett kárt 230817 tallérra becsülték.

122 Kecskemét katasztrófáján túl a támadás súlyos diplomáciai bonyodalmat is okozott a porta és a bécsi udvar között. A rácok ugyanis az éppen Kecskeméten tartózkodó 54 törökországi kereskedő közül ötvenkettőt megöltek és kiraboltak. A porta elégtételt és kártérítést követelt, s a bécsi udvar, elkerülendő egy esetleges háborús konfliktust, azt meg is adta: a szerbek rovására. Minden család 1, a támadásban részt vettek fejenként 2-2 forintot fizettek.

123 Rákóczi Erdélyben, fejedelmi beiktatása ünnepségein értesült az esetről, nyilván Bercsényi levele nyomán: „Ezen szerencsétlen eseti az kecskemtieknek, úgy látom, abbúl esett, hogy Károli uram Csajágit az maga aradi opiniójához képest magához commandérozta vala [t.i. a Duna-Tisza közérőll... Egyébaránt már ezen készületi az rácnak jól constált Károli uram elűtt is; hihető, inkább magára várta, azért nem nézett Kecskemétjére."

124 Rákóczi Marosvásárhelyről válaszolt: „Az kecskemétiek véletlen casussán magam is valóba szánakodom; Isten ő szent felsége kivívén: mind veszedelmeknek okát kikeresem, mind alleviálom őket."

125 Ezután a kuruc hadseregben szokásos módon megkezdődött az érintett tisztek közt a felelősség áthárítása. Fennmaradt Csajági Jánosnak Károlyi Sándorhoz írt levele, amely sok részletet tartalmaz az esemény jobb megértéséhez: „És ha Bertoti uram informatioja oda pénétrait, valamint Méltóságos Fő Generális Uramnál,

126 úgy elhiszem, a Méltóságos Fejedelemnél is engemet őkegyelme vádlott azzal, hogy én nem succuráltam ókegyelmének, méltóztassék azért Nagyságod alázatos informatiómat ezen írásombul megérteni. Amidőn Csongrádnál nagy bajoskodással a Tiszán általköltöztem volna,

127 onnand egy marsban Kecskemét [mellett]

128 lévő 122 Az eseményre: HORNYIK János, 1860-1866. IV. 183-190.; KOSÁRY Domokos, 1965. 59. sköv. - BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I-II. passim. - Sajnosán kell azonban megállapítani,hogy ezzel az esettel sem a helytörténészek, sem a hadtörténészek nem foglalkoztak. Azok, akik ellenálltak és hó'si halált haltak, valamint az ártatlan áldozatok legalább egy emléktáblát megérdemelnének a ma virágzó város lakosaitól. 123 BENDA és MAKSAY 274-276. Berthótit tévesen teszik meg altábornagynak, csak brigadéros volt. A rácokra kirótt pénzbírság mutatta,hogy nem a császári parancsnokság által elrendelt akcióról volt szó. 124 Revó'ce, 1707. ápr. 10. AR V.387. Bercsényi gúnyos megjegyzése Károlyira, aki mint földesúr, többször védte a várost a túlzott megterhelés ellen. A főgenerális láthatólag a kecskeméti esetért is igyekszik Károlyi személyére terelni a felelősséget. 125 Marosvásárhely, 1707. ápr. 13. AR II. 68. 126 Berthótinak ez a jelentése, amelyet Bercsényi említ április 10-i levelében, s amely ellen Csajági két levélben is tiltakozik, sajnos elveszett. AR V.387. Pedig Kecskemét veszedelmére nyilván fontos adatokat tartalmazott. 127 T.i. a Tiszántúlról, ahol Károlyi Sándorral részt vett e Maros-menti rác sáncok és telepek elleni akcióban. 128 E szó az eredetiben kimaradt.