Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

Berthóti István, Barkóczy Ferenc, s Rétéi János ezerét pedig Halasra. „Ha ellenségnek valamely része arra fordulna, conjunctiójok légyen, holott nem: úgy is Rácországra menjenek le."

114 A harmadik bujdosás keservei után épphogy hazatért város tehát ismét a rácok elleni katonai akció bázisa lett. 1707 februárjában Károlyi támadást indított a Maros menti rác települések ellen, felverte a csanádi sáncot. A Duna-Tisza közéről is átvezényelt magához hadakat, melyeknek ellátására mintegy 32000 kenyeret fordítottak. Ezt részben a Kecskemét-Szentes-Szeged-Nagykőrös körzetből szállították, részben helyben sütötték.

115 Közben Berthóti István szolnoki parancsnok is bekapcsolódott a rácok ellen akcióba. Csapatait fel akarván tölteni, a kecskemétiektói követelt 600 lovast és 16 vasas szekeret. A város földesurához, Károlyi Sándorhoz fordult, aki Bercsényitói kérte is terheik csökkentését. Levele világosan dokumentálja, hogy Kecskemét mekkora terheket volt kénytelen elviselni. Ha 1705-ben vétettek is, írja Károlyi, de azóta minden prancsot teljesítettek. A Berthóti által kért 600 lovason kívül „Csajági uram ezeriben is menyi számú hajdút adtának s adnak. Kibül telyeségel látván kifáradásokat, mivel penig maga Nagyságod jól tudhattya, hogy eók se nem Vármegyék, sem nem Nemes Városbeliek, hanem Taxás jobbágyok, mégis mind lovast, gyalogot tartottanak, kit egy Város, egy Nemes sem cselekedett Magyar Országban." Kéri tehát a katonaság számának csökkentését és a szekerek elengedését.

116 Nem tudjuk, hogyan végzó'dött az ügy,

117 de Berthóti 1707 március első' felében végrehajtotta betörését a Bácskaságba, valószínű, hogy kecskeméti katonák is voltak vele. Erről az akcióról, amely közvetlen előzménye és kiváltója volt a Kecskemét elleni rác rohamnak, így számolt be Bercsényi Miklósnak: „Ez elmúlt napokban mintegy két ezerig való hadat öszveszedvén, az Bácskaságra alá indultam vala, amint hogy Isten segícségébűl viszszajöttem szerencséssen, mert Bácson alól, az hol békességes megma114 AR II.3. Hogy a döntés a rácokkal mindig leszámolni akaró Károlyi Sándor javaslatára történhetett, bizonyítja,hogy a titkos porotokollumba ez a levélkivonat az ó kézírásával van bevezetve. 115 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 92. - Kecskemétnek 5000 kenyér szállítását a Tiszán át, közeledő csapatai részére írta elő Károlyi. Ennek nehézségeiről a város két válaszlevele: 1707. márc. 3. és 5. közt, két nap alatt csak 1698 darabot tudtak szállítani, azt is csak a Tiszáig. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 1.237-239. 116 Heves, 1707. febr. 13. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 91. 117 Munkács, 1707. márc.9. Rákóczi Károlyi Sándornak: „Az kecskemétiek iránt Bertóti Istvánnak megparancsoltam: többet rajtok ne kívánjon." AR. II. 37. - Ennek folytatása: Berthóti István portyájáról visszatérve és már Lőcsére távozóban mégis kérte 480 hajdú kiállítását a várostól. Kecskemét levele Károlyinak, 1707. márc. 27. Berthóti a hajdúk kiállítását másnapra követelte, tehát éppen a rác támadás előtt vonta ki a katonaságot a városból. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 246-247.