Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

lenségét és fontosságát. Hatalmas és győztes szláv államok veszik körül Magyarországot: Oroszország, Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia. Természetes, hogy a Magyarország és a szomszédos szláv államok közötti jó viszony attól is függ, megadja-e a magyar kormány az itt élő több százezres szlávságnak /sic!/ mindazt, amit egy demokratikus állam csak megadhat."

12 A látszólagos egység ellenére ezen a szervezeten belül is elkezdődött az egyes nemzetiségek eltérő követeléseinek érvényre juttatása. A hazai szlovákok képviselői az áttelepedés lehetőségei felé tájékozódtak, és némileg más utat választottak érdekérvényesítésüknek. így került sor 1945. december 3-án Mohácson a Front délszláv szekciójának megalakulására, illetve I. Országos Konferenciájára. Itt megerősítették, hogy a szekció is kulturális szervezetként kíván működni, igaz ezzel együtt a helyi közigazgatásban való erőteljesebb részvételt, a politikai életbe való aktív bekapcsolódást is hangsúlyozták. Az érintett helységek közigazgatási tisztviselői általában kiálltak a délszláv kisebbség által megfogalmazott, az anyanyelvi oktatásra és sajtóra, saját egyesületek megteremtésére vonatkozó igények teljesítése mellett, de ugyanakkor a magyar állam érdekeinek védelme, másrészt a helyi béke fönntartása érdekében ellene szegültek a hatalmi törekvéseknek. Barcsay Iván Bács-Bodrog vármegye alispánja 1945. szeptember első napjaiban a miniszterelnöknek küldött helyzetértékelő jelentésében a következőket írta: "A magam részéről a bunyevác lakosság nemzeti és kulturális törekvéseinek kielégítését és felkarolását a magyar állam biztonsága, a két nép zavartalan és nyugodt együttélésének bizonyítása szempontjából teljesen veszélytelennek, sőt kívánatosnak látom, ezért .... kérem a Miniszterelnök urat, hogy .... a bunyevác lakosságú községekbe a bunyevácok által kívánt, de a magyar állam szempontjából megbízható bunyevác tanítók kerüljenek, meglévő kulturegyesületeik megfelelő erkölcsi, sőt esetleg anyagi támogatást kapjanak egy megindítandó bunyevác /horvát/ nyelvű időszaki laphoz. Megjegyzem, kezdeményeztem ... egy jugoszláv-magyar baráti egyesület létrehozását."

13 12 MOL Miniszterein. Ált. ir. 1703/1945. A hivatalos jugoszláv statisztika a '30-as években is 200-300 000-re tette a magyarországi délszlávok számát. "Radivojevic belgrádi egy. tanár az 1931. évi jugoszláv népszámlálásról a belgrádi Politika c. lap 1933. évi május 16-i számában cikkezve, ha valamelyest csökkenti is a magyarhoni délszlávok e féktelenül magas számát, mégis 100 000 főben állapítja meg az itt élő szerbek, horvátok, és szlovének számát, illetőleg a vendekét." - MOL Küm. Békeelőkészítő oszt. IV./115 13 MOL Miniszterein. Ált. ir. 7195/1945.