Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

tani, aki a magyar hatóságokkal jó viszonyban van, és így gyümölcsözó'en tud tevékenykedni és az ügyekben intézkedni a dolgok ezen kényes feltételei között. - Sajnálattal írom ezeket, de nagyobb rossz elkerülése végett gondoltam megtenni, ha szomorú lélekkel is ajánlani Nagyméltóságodnak a lelkek nagyobb javát mozdítandó elő, ami, jól tudom, Nagyméltóságodnak is szívügye. - Méltányos tisztelettel maradok Nagyméltóságú Főtisztelendőségednek Krisztusban odaadó [híve] +Rotta Angelo sk. Thebai címzetes püspök, Apostoli követ

35 5 Budapest, 1944. március 14. Ismeretlen szerzőjű feljegyzés Budanovich Lajos püspök tevékenységéről FELJEGYZÉS Budanovich Lajos szabadkai plébános, c. püspök magatartásáról Budanovich Lajos a szerb megszállás idején mint a Bácska apostoli kormányzója igyekezett a papságot, az apácákat és a híveket lélekben Magyarországtól elszakítani. Kispapjait kivonta a kalocsai magyar szemináriumból, és szétszórtan helyezte el őket négy horvát szemináriumban. Megtiltotta nekik, hogy magyarul beszéljenek. Tiszta magyar plébániákra csak horvátul beszélő papokat helyezett. Az általa alapított Suboticke Novine című lapban állandóan szidalmazta Magyarországot, és névtelenül igen sok cikket írt. Papjait arra kényszerítette, hogy a magyar gyermekeket még hittanra is szláv nyelven tanítsák. 1923-ban a Szentszék által ideiglenes jelleggel kineveztetett a kalocsai egyházmegye déli részének adminisztrátorává. Később az e területen fekvő kalocsai érseki birtokok igazgatóságát is reá bízta a Szentszék, de azzal a megjegyzéssel, hogy megbízatása addig tart „amíg a dolgok jelen helyzete fennáll". Ezt követőleg történt Budanovich c. püspökké való felszentelése.

36 A Délvidék visszafoglalása után Budanovich vonakodott az adminisztrátori megbízatásáról lemondani, még a Szentszéknek bizalmas úton nyilvánított óhaja ellenére is. Később adminisztrátori megbízatása megszűnt, a plébániáját azonban fenntartotta magának. Felfogására nézve jellemző, hogy az 1941. évi délvidéki népszámlálás alkalmával a saját kezűleg kitöltött íven magát jugoszláv állampolgárnak vallotta, és állandó lakhelynek jelzett Szabadka mellé azt írta „jelenleg A fordítás Kapocs Nándor szeremlei plébános munkája. Az egyháztörténetet, az egyházi jogot érintő' kérdések megválaszolásával nyújtott segítségét már megköszönni nem tudom, Kapocs Nándor 1997-ben elhunyt. Cisamensis címzetes püspöke.- Schematismus é.n. 81.