Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

bácskai mtézősége működött.

27 E bizottság munkájának azonnali megkezdésére feltétlenül szükség volt, amit a történtek igazoltak. A bácskai katonai parancsnokság ugyanis az ottani érseki javakat, amelyekről a dobrovoljác bérlők elmenekültek,

28 gazdátlan javaknak tekintette, ezeket egy alantasabb tiszt kezelésére akarta bízni; a földeket önhatalmúlag megkezdte használatba szétosztani a magyar szempontból megbízhatónak vélt lakosok, vagy odatelepített csángók között.

29 Viszont Budanovich püspök az uradalmi pénztárból emelt ki tekintélyes összegeket, a birtokról az állatállomány java részét el akarta hajtatni stb. így is megkésve, de szerencsére mégis odaérkezhetett a kalocsai érsek úr által kiküldött bizottság, amely a bácskai katonai parancsnokságon tisztázva a kiküldetésükkel kapcsolatban keletkezett félreértéseket, nemcsak a munkája végzésére kapott szabad kezet, hanem Novákovics tábornok katonai parancsnok

30 megbízta Geosits Gyula erdőmérnököt, a bácskai érseki birtokok vezetésére kiszemelt kalocsai uradalmi tisztet, hogy munkájában mint a katonai parancsnokság megbízottja járhasson el, és a kalocsai érsekségtől kapott felhatalmazáson túlmenóleg mint katonai előadó a javak kezelését is végezze. A kiküldött bizottság működéséről szólnak az 1941. május 17-én, május 19-én, május 20-án és május 21-én felvett jegyzőkönyvek és Jalsovszky Jenő május 26-án kelt jelentése. Amikor Budanovich püspök úr a kalocsai érseki bizottság működéséről tudomást szerzett, a kultuszminiszter úrnál panaszt emelt birtokháborítás címén. A miniszter úr utasítást adott, hogy közöljük Kalocsával azt, hogy amíg Budanovich püspök úr ügye a Szentszék részéről elintézést nem nyer, az eddig általa kezelt kalocsai érseki javak tekintetében a leltározáson és helyzetfelvételen kívül a kiküldött bizottság mással ne foglalkozzék. Amikor azonban az okokról, amelyek a bizottság sürgős munkába állását indokolttá tették, ennek az utasításnak kiadását arra az időre halasztotta, amikor erdélyi körútjáról hazatérve a helyzet felől részletesebb tájékozódást nyerhet. Ennek az utasításnak a kiadására azonban már nem került sor, mert Budanovich apostoli adminisztrátort a Szentszék 1941. június 1-i hatállyal állásából fölmentette, és a bácskai terület feletti joghatóságot gróf Zichy Gyula kalocsai érsekre ruházta. 7 Bács község ma Bac (Jugoszlávia) 8 A dobrovoljácok az első világháború szerb önkéntesei. A két háború közti időszakban a jugoszláv kormány megjutalmazva nemzethűségüket, földhöz juttatta őket a bácskai és baranyai területen. Több mint GO apró települést hoztak létre (dobrovoljác telepek). Ezekből a falvakból 1941 áprilisában a szerb lakosok elmenekültek, vagy a bevonuló magyar katonaság telepítette ki őket. A bácskai területen 28 dobrovoljác telepre bukovinai székelyeket telepítettek 1941 májusától, illetve vitézeket és horvátországi, boszniai magyarokat. - A. SAJTI Enikő, 1984.; 1987. 11-84.- MERK Zsuzsa, 1994/a. 124142.; 1994/b. 47-53. 9 Nem csángókról, hanem bukovinai székelyekről van szó. Moldvai csángók 1942-ben települtek a Délvidékre. - V. KÁPOLNAS Mária, 1992. 277-296. - TIM Adattár 1140.89.; 1585.92. 0 Novákovits Béla altábornagy a déli hadsereg katonai közigazgatási csoportjának vezetője,