Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

céljából. Ezután közöltem Budanovich püspök úrral, hogy a katonai hatóság súlyos aggodalommal kíséri működését, szinte lehetetlennek látja, hogy zavartalanul folytathassa Bácskában munkáját, és kénytelen rámutatni arra a gyűlöletre is, mely a püspök úrral szemben hívei, sőt papjai részéről is mindig erősebb hangon jelentkezik. Ezekre gondolva a püspök úrral közöltem, hogy amennyiben ügye súrlódásmentes és békés megoldása érdekében maga is jónak látná, fogadja általam a kultuszminiszter úr meghívását, aki készséggel tekinti őt Budapesten vendégének. A legnagyobb tisztelettel és tapintattal előadott szavaimra - amelyek éppúgy, mint az egész tárgyalásunk dr. Ijjas József, majd később dr. Aczél Gyula jelenlétében hangzottak el -, a püspök úr minősíthetetlen goromba hangnemben, székének karfáját csapkodva és kiabálva válaszolt. Nyárádi püspök nevét említve azt mondta, hogy már hangzott el ilyen miniszteri meghívásra vonatkozó beszéd máskor is, és mikor a meghívott felkereste a minisztert, az elutasította, majd a nevezettet kitették a határon túlra.

23 Amikor a püspök úrnak szavaim igazságával szemben így kifejezett gyanúsítását határozottan visszautasítottam, akkor is szinte tajtékozva kiáltotta, hogy köttessem össze a kezeit, veressem be puskatussal a fejét, és bánjak el vele úgy, mint ahogyan a magyar hatóságok Bácskában rajta kívül már minden intelligens emberrel elbántak. A püspök úr kitöréseire nyugodt hangon én csak annyit válaszoltam, hogy kiküldetésem éppen azt célozza, hogy a személyével kapcsolatos ügyek minden tekintetben békésen és erőszaktól mentesen nyerjenek megoldást. Hosszú hallgatás után erre kijelentette a püspök úr, hogy mégis eljönne velem Budapestre. Abban állapodtunk meg, hogy Aczél Gyula megérkezte után autón Szegedre megyünk, ahol éjszakára Glattfelder püspök úr vendéglátását kérjük,

24 és mivel Budanovich püspök úr a hosszabb autóutat nem bírja, Szegedről gyorsvonattal jövünk Budapestre. Ezután kínos, közel 3 órás tárgyalás után felkerestem újra Bittó tábornokot, és közöltem vele a püspök úr elhatározását, amelyet a tábornok úr örömmel vett tudomásul. Szükségesnek véltem, hogy tárgyalásaimról a kultuszminiszter urat tájékoztassam, ezért telefonon összeköttetést kértem vele. Jelentésemről a miniszter úr azonnal tájékoztatta a miniszterelnök urat, akivel egyetértőleg azt az utasítást adta számomra telefonon keresztül, hogy Budanovich püspök úrtól kérjek egy írásbeli nyilatkozatot, amely szerint önként és kényszer nélkül jön a kultuszminiszter úr vendégeképpen Szabadkáról Budapestre. Amennyiben ilyen nyilatkoNyárádi Dénest 1922-ben nevezte ki a Szentszék (a püspöki széket be nem töltve) az eperjesi görög katolikus egyházmegye apostoli kormányzójává. (Nyárádi Dénes korábban a horvátországi Körös görög szertartású püspöke volt.) Nem tudjuk, hogy milyen eseményre utal a jelentés, de valószínűleg Nyárádi püspök hasonló helyzetbe kerülhetett a Felvidék visszacsatolása után, mint Budanovich Lajos. 1940-ben Gojdics Péter Pál lett az eperjesi egyházmegye görög katolikus püspöke. - BALOGH Margit GERGELY Jenő, 1993. 186., 230. Glattfelder Gyula (1874-1943) csanádi püspök. 1942-től kalocsa-bácsi érsek, de székhelyét betegsége miatt nem foglalhatta el, ezért 1943-ban az érsekségről lemondott.