Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

ezért olyan intézkedéseket hoz, melyekkel biztosítható a legfontosabb elv: „A lelkek üdve legyen a legfőbb törvény". A második világháború alatt, 1941 tavaszán a magyar honvédség bevonult a Délvidékre, s ez volt a Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld visszacsatolása után a trianoni béke revíziójának utolsó állomása. Magyarország területi gyarapodása számtalan egyházkormányzati kérdést vetett fel, melyeknek megoldása — hasonlóan az első világháborút követő megváltozott helyzethez - nem kis gondot okozott a Szentszéknek és a magyarországi katolikus egyháznak, de nehézségeket teremtett az állam és egyház kapcsolatában is. A délvidéki problémák egy része Budanovich Lajos püspök személyéhez kapcsolódott. Budanovich Lajos (1873-1958) tevékenysége századunk megpróbáltatásokkal teli első felére esett. Magyarország egy soknemzetiségű területén teljesített szolgálatot a bajmoki születésű, bunyevác származású pap. A hívek lelki gondozása mellett nagy hangsúlyt fektetett népe kulturális értékeinek, nyelvének ápolására. Nehéz ma már megítélni, hogy az első világháborút megelőzően folytatott tevékenységét mennyiben hatotta át nacionalizmus, valóban vallott-e pánszláv eszméket, mennyiben volt magyarellenes, igazak-e az újságcikkekben megjelent vádak, miszerint munkálkodása veszélyezteti a nemzetiségek békés, egymás mellett élését.

1 Az igazság minden bizonnyal jóval összetettebb. A Habsburg Birodalom, majd a dualista állam keretei között élő népek megkésett nemzeti ébredése miatt gyakori jelenség a túlérzékenység, a bizalmatlanság. Az első világháború után, a magyar uralom megszűntével mint apostoli adminisztrátor a bunyevác-sokac érdekeket tartotta szem előtt a német, s különösen a magyar érdekekkel szemben. A vegyes nemzetiségű egyházközségekben a hitoktatás, illetve az egyházi közigazgatás nyelvhasználatának kérdése okozott feszültségeket. Budanovich püspök az állam nyelvének kizárólagosságát hirdette, ami a magyar és német hívek, illetve alsópapság elégedetlenségét eredményezte. Szemben állt azonban az ortodox egyház nagyszerb szemléletével. 2 A második világháború alatt a Délvidék visszacsatolásával beállt új hatalmi viszonyok következtében a magyar kormány Budanovich Lajos apostoli adminisztrátor tisztségéből való eltávolítását akarta elérni, ami korábbi tevékenységéből következett, s várható volt, hiszen 1941 májusában megindult a dél-bácskai területre egy nagy arányú magyar telepítés, közte a bukovinai székelyeké. Az állam és egyház viszonyában beállt feszült helyzetet, a feloldásra tett lépéseket tárják elénk az alább köz1 KÉL Personalia 6560/1902, 3115/1910, 5127/1912, 694/1913. - Bajai Hírlap 1912. október 20.; A Polgár 1913. január 20. 2 Budanovich Lajosnak a szerb megszállás (1918-1921) alatti tevékenységéről KÉL Personalia 180/1920, 1773/1920, 1929/1920, 1956/1920, 2140/1920, 2141/1920, 2533/1920, 2629/1920. - SALACZ Gábor, 1975. 108-129.