Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

szerint hatvanan) németül tanulhassanak az iskolában. Nyolcvan házban 104 német család lakik, létszámuk pedig 474 fő (Függelék 23. szám).

187 A kérvényt Antunovich János bácsalmási esperesnek küldik meg kivizsgálás céljából. Megadják a szempontokat is (Függelék 24. szám).

188 Az esperes néhány nap múlva átment Madarasra, és ott - a község több vezetőjének részvételével - tájékozódott. Közben a 2000 szláv is előállt azzal az igénnyel - alighanem a plébános biztatására -, hogy a saját nyelvükön hallgathassák az istentiszteletet. Az esperes igyekezett csillapítani a kedélyeket, s békés egymás mellett élésre buzdította a híveket. Szavai szerint "más nemzetiségeknek másutt Krisztus alázatosságával kell elviselniök" egymást, a többi bácskai községekhez (Csávoly, Vaskút, Bezdán, Bukin) hasonlóan. Az érseknek küldött jelentésből (Függelék 25. szám) kitűnik, hogy itt már nemzetiségi ellentétről van szó.

189 Antunovich jelentését megkapva azonnal határozott Kalocsa, s közli az esperessel, hogy 1847. augusztus 24-i döntését fenntartja, és a madarasi németek kérését ismét elutasítja (Függelék 26. szám).

190 A szabadságharc bukása után teljesen átrendezték az ország közigazgatását. Az országot öt kerületre osztották, melyek élén a császári és királyi főispán állt. A kerületek megyékre tagolódtak. Ha a lakosság panasszal fordult hozzájuk, azokat tárgyalniuk kellett, s vagy saját hatáskörükön belül döntötték el az ügyet, vagy felsőbb hatóságukhoz terjesztették fel.

191 A madarasi németek előtt felcsillant a remény, hogy sérelmeik végre orvoslást nyernek, hiszen a Bach-rendszer magasabb tisztviselői rendszerint idegen területről hozott, németül jól tudó, megbízható emberek közül kerültek ki, akiktől azt remélték, hogy részrehajlás nélkül ítélkeznek. Vélhetően ilyen meggondolásból írtak levelet a császári és királyi kerületi hatóságnak - s nem az érseknek —, melyben előadják panaszaikat: bár a falu lakóinak 10 %-a német, az iskolában magyar nyelven folyik az oktatás, és a templomban is csak magyar nyelvű énekek hangzanak el. Két zászlóra való pénzt gyűjtöttek össze, de a plébános nem akarja ezeket a templomba befogadni (Függelék 27. szám).

192 A kérvényt a Zombori Kerületi hatóság azonban Kunszt József érseknek küldte át "a legkegyesebb hivatalos eljárásra" (Függelék 187 KÉL Madarasi plébánia iratai, 1410/1852. Az irat július 13-án érkezett Kalocsára, ahol július 17-én tárgyalták a külzetére vezetett latin szöveg szerint. 188 KÉL Madarasi plébánia iratai, 1410/1852. Az irat baloldalán: "1410. Antunovich János úrnak, esperes." Kissé lejjebb: "Elküldte Herold 852. július 20." 189 KÉL Madarasi plébánia iratai, 1482/1852. 190 KEL Madarasi plébánia iratai, 1482/1852. Az irat bal oldalán: "Antunovich János úr, esperes." Kissé lejjebb: "Elküldte Herold. 852. aug. 7-én." Csak a piszkozat maradt ránk. 191 Az erősen centralizált és meglehetősen bürokratikus közigazgatás szervezetére SCHLITTER, Hans, 1920. 52. - Sashegyi Oszkár, 1965. 39-43. Az alaprendelet az Országos Kormánylapban (1850. 474-478.) jelent meg. 192 KÉL Madarasi plébánia iratai 10635/855. Ez a zombori kerület iktatószáma.