Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

éveket", mikor mentesek voltak a kilenced alól, lecsökkentették. Mivel a Bácskában a legnagyobb földesúr maga az állam volt, Mária Terézia meghagyta, hogy a Kamara mutasson jó példát. Pátensében (1759. január 6.) megparancsolta, hogy 3 szabad évet kell adni a telepeseknek, és mentesíteni kell őket mindenfajta robot alól. A termésből és az állatokból kilenced jár az uradalomnak.

147 A vaskútiak 1760-ban kötött szerződésében is ez áll.

148 Igaz ugyan, hogy a falu földesura az a Grassalkovich Antal, aki a királynő legfőbb tanácsadója volt a telepítések ügyében. II. József további kedvezményeket adott a Németországból betelepülőknek. Pátensében (1782. szeptember 21.) tíz év mentességet ígér a jövevényeknek.

149 Ezeknek az adatoknak a tükrében még súlyosabbnak érezzük azokat a terheket, melyekkel a madarasi telepeseket sújtották. Nem kímélte őket a vármegye sem. Az 1787 nyarán végbement honfoglalás után már néhány hónappal, a legnagyobb tél idején hosszúfuvarra rendelték ki őket, melynek a jobbágyok nem tudtak eleget tenni, mint az könyörgő levelükből [Függelék 5. szám] kitűnik. 150 Persze a megyét is szorongatták, hogy "O Fölsége Portio szénáját Zimonyba" vigyék Újvidékről. Mindez az orosz-török háborúval kapcsolatos. A II. Katalin cárnővel kötött szövetség alapján ugyanis II. József belépett a háborúba. Seregei 1787. december 2-án megkísérelték rajtaütéssel elfoglalni Belgrádot, de vállalkozásuk nem járt sikerrel.

151 Az itt telelő állatok etetésére kellett a széna. Van egy rendkívül figyelemre méltó adat a madarasiak levelében. Megtudjuk belőle, hogy 1787-ben az áttelepülők nem vitték magukkal a jószág teleltetésére szolgáló szénát, hanem azt télen - visszamenvén mindegyik a maga falujába - feletették a lovakkal. Ez azt sugallja, hogy a viszonylag közeli falvakból (Hajós, Nádudvar) települt át a lakosság egy része, vagy zöme.

152 A Helytartótanács még a telepítés évében leiratot küldött a kalocsai helynöknek, Takáts Mártonnak (az érseki szék ugyanis üres), hogy a 147 Aussiedlungpatent, 1959. 57-58. 148 Ez az egyetlen olyan szerződés, mely a külföldről jötteket megkülönbözteti a hazai telepesektől. Előbbieknek hat, az utóbbiaknak csak három szabad évet ad. REPPMANN, Anton, 1971. 7-8. - FLACH, Paul, 1983. 98-99. 149 EIMANN, Johan, 1894. 79-81. - Eimann II. József telepítésekor került Pfalzból Újszivácra. Mint szemtanú írja le az eseményeket, ezért - eredetileg 1822-ben megjelent - könyve igen fontos forrása Bácska benépesítésének. Az Eimann leírta pátens szövegének hitelét vitatják történészeink. 150 MOL Latinovics-család levéltára 1788. évi iratok 9. fol., korabeli másodpéldánya uo. 1788. évi iratok 16. fol. A madarasiak leveléről lemaradt a dátum, de a benne található hivatkozásokból (január 18. és január 22.) nyilvánvaló, hogy 1788 január végén íródott. 151 MARCZALI Henrik, 1885. III. 440-517. - RÉDVAY István, 1940. - RÉDVAY István, 1942. 152 Körmendi István madarasi plébános jelenti 1792. július 5-én, hogy a svábok Nádudvarról és Hajósról jöttek. A szlávok (nyilván tótok) zömmel Nyitra és Pest megyéből. Az utóbbiak 228-an vannak. KEL, Madarasi plébánia iratai, sz. n.