Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

helységre foglaltatik le, mégis haszon háramlik a lakosságra, mert nagyobb kertjeikben közvetlenül lakóházaik mellett lent, kendert, dohányt, törökbúzát vagy más veteményt ültethetnek, vethetnek..."

133 Quits Antal mérnök bizonyára részt vett a Dél-Bácska betelepítésében, és az ott tanultakat alkalmazta Madaras telkeinek, utcáinak kitűzésekor is.

134 A telepítés lázas ütemben folyt. A Szalay Istvánnal kötött szerződés után alig egy hónappal (1787 júliusában) már "recenter impopulatum praedium"-nak, azaz újonnan benépesített falunak nevezik az okmányok Madarast.

135 A község pecsétjének címerében egy túzok áll, csőrében búzakalászt tart.

136 Körirata: "Sigillum possessionis Madarass. 1787." Tehát: Madaras község pecsétje. 1787. Ez utóbbi a telepítés évét jelenti. A gyorsan gyarapodó lakossággal 1788. szeptember 8-án szerződést kötöttek a Latinovicsok [Függelék 4. szám]. Ennek szövegéből több dolog derül ki. A földesúr májusban állapította meg a fizetés napjának kezdetét, holott tudjuk, hogy a telepítés valamikor július-augusztusban fejeződött be. Ennél sokkal nagyobb igazságtalanság volt a heted kivetése, hiszen Mária Terézia rendelkezése értelmében a föld minden terméséből: búzából, rozsból, árpából, zabból, kenderből, lenből, továbbá ménekből, bárányokból, gidákból "melyek azon esztendőben lettének" kilencedet adtak a jobbágyok.

137 A szerződés - szemforgató módon - a heted pénzben való megváltásának előnyét hangsúlyozza. Ennek azonban az ellenkezője igaz. A fizetést ugyanis nem a terméstől függően állapították meg, hanem telkenként. Ezzel a földesúr állandó és egyenletes jövedelemhez jutott, az esetleges természeti csapások (árvíz, aszály, sáskajárás, fagy) őt nem sújtották. Jövedelmének további biztosítékát jelentette az egyetemes felelősség. Ha tehát valaki a jobbágyok közül akár a maga hanyagsága, akár külső okok miatt tönkrement, úgy társai voltak kénytelenek helyette fizetni. Ez a szerződés lényegében kijátszotta a földesúrral "tegnapi napon lett" urbárium rendelkezéseit, és jelentősen súlyosbította a jobbágyok 133 IVÁNYI István, 1911. 72-73. 134 Quits Antal Bács megye mérnöke volt. 1800-ban Rém térképét is ilyen minőségében készítette el. (BKMÖL, Baja város levéltára, Térképtár 19. szám) 1802-ben a Bajához tartozó Petőt (ugyanott, Térképtár 4. szám)

? 1804-ben Jauko és Kenderes részeit (ugyanott, Térképtár 1. szám) mérte fel. Eletéről, tevékenységéről igen ^keveset tudunk. A bajai ferencesek háztörténete többször említi. KAPOCS Nándor-KÓHEGYI Mihály, 1991. 103., 169-170., 182., 196., 508. Despot Szent Iványról (Bács-Bodrog vm.) 1785-ben készített térképet az MOL Kamarai Levéltárban őrzik. FODOR Ferenc, 1956. 3. szám, 144. Rövid (6 soros) életrajza FODOR Ferenc, 1957. 98. Magyarország központi mérnökképző intézetébe nem járt. FODOR Ferenc, 1955. 161-175. Hogy hol szerezte képesítését, nem tudjuk. Bács-Bodrog vármegyében igen jelentős a tevékenysége. 135 IVÁNYI István, 1889. II. 154. A madarat lódnak, vagy hattyúnak véli. A búzakalász esetleg nád is lehet. 136 D.[UDÁS] Gy.[ula], 1898. 162. 137 VÖRÖS Károly, 1952. 354-355.