Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

re mutat a roglaticai rác lakosság említése is. A ma Katymárhoz tartozó Roglatica dűlő közepén van a turski grad, az egykori török vár. A falu ettől délre, a Telecskai domb lejtőjén, a Prispa nyugati partján állhatott. A jelenleg erdővel borított területen árkolások nyomai még most is láthatók. (A katymáriak szájhagyomány alapján a maguk falujának régi helyét is valahová ide teszik.) Madaras határa tehát száz évnél is hosszabb időn keresztül lakatlan maradt. Az alább közölt adatok ezt egyértelműen bizonyítják. A török kiűzése után, ha vontatottan is, de lassan-lassan megindult a vármegyei élet.

107 Ennek egyik első jele, hogy Bács megye 1699 októberében összeírást tartott a bajai, zombori és bácsi járásban.

108 Madaras sem ebben, sem az 1715-ös

109

, de az 1720-as országos összeírásban sem szerepel.

110 A XVIII. század elején magántelepítéssel próbálta a kalocsai érsek benépesíteni a Duna-Tisza közének egyes falvait, de ezt természetesen csak a birtokában lévő községek esetében tehette.

111 Hajósra 1722-ben a Duna felső folyása mellett lévő és Württemberghez tartozó Bussenból, Dietelhofenből, Zwiefaltenből, Ohnlingenból, Ottenweilerból, Bremelauból és Wiegendorfból érkeztek ide németek.

112 Két évre rá (1724) Nemesnádudvar kapott Felső-Ausztriából, Bajorországból (Pustin, Tittelhoí), a Pfalzból, Württembergből, sőt még Franciaországból is telepeseket.

113 Amikor ez a magánföldesúri kezdeményezés befejeződött, az állam vette kezébe a telepítéseket.

114 Elsőnek Csatalja népesedett be 1731ben.

115 A többi község csak Mária Terézia vagy II. József alatt kapott lakókat.

116 A közvetlenül az osztrák birodalomból telepített németek ide áramlása 1790 körül lezárult, helyette - a még gyér számban létrejövő községekbe - a szomszédos településekről költözött át kisebb-nagyobb csoportokban a két nemzedéknyi idő alatt túlnépesedett, gazdaságilag megerősödött lakosság.

117 így történt ez Madaras esetében is. 107 IVÁNYI István, 1885/a. 17. 108 IVÁNYI István, 1885/b. 30. A bajai járásban 14 falu volt lakott. 109 MOL Conscriptio Regnicolaris Anno 1715. Lad. CC. No. 2. Frusta 2. 110 SZECSANSZKI, Zsivan, 1952. Bács-Bodrog megye 1715-ös és 1720-as összeírását teljes egészében közli, de csoportosítása áttekinthetetlen. Későbbi összeírásokat is közöl, de Madarasról egyetlen XVIII. századit sem ismer 111 Dél-Magyarország török utáni betelepítésére általánosan BODOR Antal, 1914. CSETRI Károly, 1936. - FLACH, Paul, 1953. 112 FLACH, Paul - PAUL, Josef, 1976. 119. 113 PETRÓCI Sándor, 1965. 143. - RICHTER, Georg, 1980. - SCHWEDT, Herbert, 1990. 7. HECKENBERGER Péter, 1991. 59-68. 114 ZORN Antal, 1989. 332-334. 115 OTTENTHAL, Adam, 1988. I. 58-59. - Csatalja betelepítését sokan 1729-re teszik. Ez téves adat. 116 HORVÁTH János, 1905. - Iványi István, 1911. - Feldtänzer, Oskar, 1990. 117 SCHILLING, Rogerius, 1928. - TAFFERNER, Anton, 1967. 47-48. - HATVANI Dániel, 1976. 10-11. - HELLENBARTH Maria, 1980. 84.