Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

és a közelgő tél miatt sietve vonult hazafelé, csak "a puszta földet és füstölgő üszegeket hagyá hátra Magyarországon."

14 A török egyelőre csupán a szerémségi várakat szállta meg véglegesen, nyilván kiindulópontnak szánta azokat egy új betöréshez.

15 A törökök tehát elvonultak, de a terület feladására nem gondoltak. Ibrahim nagyvezír így nyilatkozott Szapolyai János követe előtt: "Mi Lajos királyt megöltük, fejedelmi székét elfoglaltuk, abban lakomáztunk és aludtunk: Magyarország a mienk. Körmeink élesebbek a sólyoménál."

16 Tény, hogy pillanatnyilag szabad volt az ország, ám a déli területek - közöttük környékünk is - erősen elnéptelenedtek. Csakhamar megkezdődött azonban a feltöltődés a balkáni országokból - főleg Szerbiából - olyanokkal, akik szintén a török miatt hagyták oda otthonukat.

17 Baja és környéke két ellenkirály, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János küzdelmének egyik színterévé vált 1526 októberétől. A kalocsai és bácsi káptalan, valamint a Czobor család tagjai Ferdinánd király mellé álltak, így ezek birtokainak lefoglalását Szapolyai János emberei megkezdték. Szerémi György történetíró elbeszélése szerint erre legelőször 1526 októberében került sor. Szapolyai János híveinek 1526. október 14ei tokaji gyűlésén megjelent a király egykori lovásza, Cserni (Nenád) Jován, és kijelentette, hogy a Temes vidékén élő szerbekkel, akiket képviselt és János király szolgálatára meg tudott nyerni, Bács vármegye elnéptelenedett területére ("ad desolatum terram Bachmege") fog átvonulni.

18 Október közepe körül arról hallunk, hogy Cserni Jován "kit Fekete embernek hivnak vala, ugyanaz időben támada, ki Bács megyébe jüve és minden feli sok dúlást, emberölést tétete."

19 Az időközben királlyá koronázott Szapolyai János a Tisza mellékére, a Maros torkolatához és Bács megyébe telepítette le Cserni Jován népét, mely időközben egész hadsereggé növekedett.

20 November közepe táján a Felvidékre menekült földesurak is kezdtek lassan hazatérni, de Jován arra hivatkozva, hogy ő a földet János királytól kapta, nem engedte őket birtokaikba, sőt elfoglalta azok kastélyait, földjeiket pedig saját népének osztotta.

21 Jován székhelye a szomszédos Szabadkán volt, Török Bálint várában, s amikor ő erőszakkal akarta visszafoglalni saját birtokát, nyílt ütközetben leverte. Miután Madaras sorsa a XV. század második felétől több ízben is összefonódott Szabad14 HELTAI Gáspár, é.n. 457. 15 BÁNKÚTI Imre, 1957. 14-15. 16 THURY József, 1893. 572. 17 VANICEK, Franz, 1875.1. 26. 18 SZERÉMI György, 1979. 126-128., 141-142. Ezenkívül Iványi István, 1886. I. 47-52. 19 VERANCSICS Antal, 1857. II. 26. 20 ISTVÁNFFY Miklós, 1962. 124. 21 POPOVIC, Dusán J. I. 189-200.