Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

Battya, Miske, Csanád, Terkelj, Kakony, Dúsnak, Bovar, Sikesd, Szeremle, Bolyar, Varaid, Harta, Dragszel.

192 E felsorolás alapján egyértelművé válik, hogy a pilisi és a solti járás a korábbi Pilis, illetve Solt megyék határát követte, míg Pest megye területén két járást hoztak létre oly módon, hogy a kecskeméti járásba beillesztették az egész Kiskunságot. Ez az állapot Jászkunság önállóságának visszaállításával természetesen megváltozott. A korábban összefüggő' területet képező' megyén belül foglalt helyet a több, egymással nem érintkező' részből álló Kiskunság, amely a Jászkunság egyik járásának felelt meg. A XVIII. század során a járási beosztás alig változott. A század elejétől fogva Buda és Pest szabad királyi városok lettek, és így nem tartoztak a nemesi vármegyéhez. A megyét évtizedeken át négy járásra bontva irányították, tehát a Pilisi járás, a Váci járás, a Kecskeméti járás és a Solti járás igen tartósnak bizonyult. 1806-ban viszont már bővült e hatalmas megye területén a járások száma, mivel a betelepítések és a természetes szaporodás révén a lakosság számottevően gyarapodott, és a közigazgatás is megkövetelte azt. így 1806-ban már a Pilisi-, a Pesti-, a Kecskeméti- és a Solti járás mellett már megtaláljuk a Váci és a Pest-solti járást is.

193 A rendi állam a XVIII. század második felében egyre kevésbé tudta betölteni alapvető feladatait. Ezért már Mária Terézia is, mellőzve az országgyűlést, rendeleti úton több reformot kénytelen volt végrehajtani. Halála után fia, II. József lényegesen erőteljesebb változásokra határozta el magát birodalma egységesebb irányítása érdekében. Közigazgatási reformjai csak annyiban érintették Pest-Pilis-Solt vármegye határait, illetve területét, hogy 1785-ben az egész megyét, benne a Kiskunsággal a III., pesti kerülethez csatolta,

19

' és a folyamat részeként 1787-ben a Pest-Pilis Solt megyével egyesítették. József halála után az országgyűlés a Mária Terézia kori állapotokat állította vissza. Ezen érdemi változás nem is történt a polgári közigazgatás létrehozásáig.

195 Korábban rögzítettük a XVII. század végi állapotoknak megfelelően a megye területén lelhető települések nevét. Célszerű, hogy kb. egy évszázad gazdasági és társadalmi fejlődésének, gyarapodásának eredményét ugyancsak felsoroljuk.

196 A korábbiaktól eltekintve ezúttal csak azokat a helyeket

197 említjük itt, amelyek mai megyénk területén találhatók.

198 192 193 191 195 SZAKÁLY Ferenc, 1995. 104-107. GYALAY Mihály, 1989. 192. A III. kerület része lett még Fejér, Borsod, Heves és Külső-Szolnok megye is. Miként Bács-Bodrog megyénél már utaltunk rá, Istvánmegyét 1836-ban Bács-Bodrog megyéhez, azaz Bajához csatolták. Ez annál is inkább célszerű, mivel a forrásul szolgáló anyag - SZASZKONE SIN Aranka (szerk.), 1988. kötet - viszonylag kis példányszámban jelent meg. Az alapul vett kötet nemcsak a közigazgatási egységeket vette figyelembe, hanem a feldolgozott forrásokban fellelhető összes lakotthelyet rögzítette. Ennek megfelelően közöljük mi is az egyes neveket. Ennek az eljárásnak az az egyik igen nagy jelentősége,