Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

elnökölt a vármegye gyűlésén. 1492-ben az országgyűlés 100. cikkelye ezért döntött úgy, hogy "Pest és Pilis megyéknek ne legyenek ispánjaik. Továbbá, valamint eddigelé sem voltak Pest és Pilis vármegyéknek ispánjaik, minthogy Budához közel feküsznek, úgy jövőre sem szükséges, hogy ispánjaik legyenek."

lbU Ez a rendelkezés még nem magát az egyesülést jelenti, hanem csak egyik lépés volt ennek irányában. Azt, hogy a tényleges egyesülés ekkor még valóban nem történt meg, bizonyítja az is, hogy még az 1505. évi országgyűlésen is Pilis megyét külön követek képviselték. Buda eleste után viszont a központi kormányszervek egyszerre igen távolra kerültek az egykori fővárostól. Az azt körülvevő megyékben is a török katonaság és közigazgatás igyekezett új szervezeteket kiépíteni. Mohács utáni évtizedekből valójában nem maradt adatunk arra, hogy Pilis megye hatósága működött volna. A későbbi évtizedekben is csak olykor tűnik fel az egyes végvárak számára elrendelt ingyen munka szétosztása során a neve.

167 Az 1618. évi decretum értelmében Váchoz rendelték Pest, Pilis és Fejér vármegyéket, valamint a Solt széket. Az egyesülés útján igen fontos állomás volt az 1625-1645 közötti időszak. Az 1632. évi közgyűlés jegyzőkönyvei értelmében Pest, Pilis és Solt vármegyék már természetesnek vették a nádor és az alnádor főispáni megbízatását. Az egykori Solt-szék a XV. század végétől 1541-ig önálló megyeként szerepelt, bár a megyei hatósági tevékenységére közvetlen adat nincs, de az 1569. évi decretum 52. cikkelyének címe is igazolja önálló létét: "Szolnok, Fejér és Zsolt vármegyék hol nyerjenek ítéletet ?" A törvény szövegezése szerint: "Minthogy Külső-Szolnok vármegyék és Fejér vármegye solti székét a törökök elfoglalták s így alispánjaik és szolgabíráik nincsenek, de megvizsgálásra váró peres ügyeik vannak, elhatározták ... Hogy jövőre Külső-Szolnok vármegye részére Heves, Fejér vármegye solti széke részére pedig Pest vármegye szolgáltasson igazságot." Az egyesítés kiinduló oka tehát kétségtelenül a jogszolgáltatás biztosítása volt.

168 Az elfogadott törvény értelmében 1571. január 31-én már Pest megye törvényszéke és Solt szék esküdtjei együttesen ítélkeztek, és ettől kezdve "Pest megye és Solt szék bírái" megnevezéssel jelölte magát ez a megyehatóság.

169 A 166 A törvénycikk érvelése nem egészen pontos, mivel Pest megyére igaz az állítás, de Pilis megyének voltak önálló ispánjai. HORVÁTH Lajos, 1995. 133. 167 1 578-ban az országgyűlés Egerhez rendelte Heves, Borsod, Pest, Külső-Szolnok és Solt vármegye ingyenmunkáját. E rendeletben tehát Pilis neve nem is szerepel. Az 1582. évi rendelet pedig az előzőre hivatkozik. Csak a tizenötéves háború alatt, 1608-ban tűnik fel neve, amikor Hont vármegye három járását és Pilis vármegyének nagyobb részét Vác megerősítésére rendelik ki. Ezzel egyidőben Pest megyét többed magával Heves megyei várak erősítésére rendelte ki az országgyűlés. HORVÁTH Lajos, 1995. 132-134. 168 GALGÓCZY Károly éppen ezen 1569-ben kelt decretumra hivatkozva állítja, hogy a három megye egyesítése már ekkor megtörtént. Utal arra, hogy Bél Mátyás több alkalommal is úgy hivatkozik az 1569-es decretumra, mint az egyesítő' okmányra. GALGÓCZY Károly, 1876. I. 8-11. 169 A két megye Eger török kézre kerüléséig Egerben tartotta üléseit. Ezt követő