Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

A felszabadító háborúk idején minden korábbinál súlyosabb lett a különféle terhek és az ingyen munka mennyiségének növekedése. A hódoltság utolsó évtizedeit többek között az tette rendkívül pusztítóvá, hogy 1660-tól gyakorlatilag állandósult a háborús állapot. A törökkel folytatott hadakozások szünetelése idején a kurucok és a különféle rabló csapatok jelentettek nem sokkal csekélyebb veszélyt a kisebb települések számára. A kécskeiek éppen ezért Nagykőrösre menekültek, és éveken át onnan jártak ki földjeik művelésére. Szentkirály, Izsák, Szentlőrinc stb. lakói pedig Kecskeméten kerestek menedéket éppen úgy mint másfél tucat dunántúli település lakói is.

161 Súlyosan gyengítette a lakosság teherbíró képességét az 1678-ban dühöngő pestis járvány is. 1683-tól pedig a másfél évtizeden át tartó felszabadító háború rótt olyan mennyiségű terhet e vidék lakosságára, melyhez hasonlót feljegyzéseink korábban nem rögzítettek. Ennek lett azután következménye, hogy a még lakott települések tucatjai néptelenedtek el hosszabb vagy rövidebb időre. Kétségtelen, hogy az adót kirovók éveken át alig találtak lakott helyet a Duna-Tisza közén. A menekültek általában a nagyobb településeket keresték abban a reményben, hogy azok valami védelmet tudnak nyújtani a kisebb rablócsapatokkal szemben. Kecskemét évtizedeken át egyik ilyen célpont volt nemcsak a környékbelieknek, hanem a távoliabbak számára is. Egy 1689. augusztus 28-án készült lajstrom szerint a városban nyilvántartásba vett 1152 adózóból 331 "vidéki", azaz más településről menekült család volt (28,7 %). Igen figyelemre méltó, milyen hatalmas körzetből keresték fel hosszabb vagy rövidebb menedékhelyként ezt a mezővárost.

162 A KECSKEMÉTRE MENEKÜLTEK SZÁRMAZÁSI HELYE 1689-BEN Település Abony Aporka Anyás Berény A menekültek Település A menekültek szama 1 1 3 1 Pataj Pécs Posga Rimaszombat szama 4 1 1 2 HORNYIK János, 1861. II. 187-192. A hódoltsági parasztvármegyék legalitása a részükre kibocsátott magyar és török felhatalmazásokból fakadt, bár ezek kizárólag a magyar és a török csavarok és tolvajok elfogására és felsőbb hatóságokhoz való szállításra jogosította fel őket. Mivel a menekült vármegyék nem tudták alapvető feladataikat ellátni, a parasztvármegyék jogköre, és cselekvési szabadsága óhatatlanul bővült. SZAKÁLY Ferenc, 1997. 368-370. 1677-ben Kecskeméten 17 Baranya területén lévő helységből szökött 101 jobbágyról készült lajstrom, akiket a budai pasa követelésére Budára kellett továbbítani. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1981. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985.