Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
Település Adófizetők Kapuk Bevétel Státus száma száma (akcse) Szentistván 5 3 2400 falu Szentkirál 7 4 3700 falu Szűcs 2 2 450 falu Tén 11 8 2971 falu Terehel 15 12 2600 falu Újfalu 7 4 1800 falu Úszód 30 30 3500 falu Vajashalom 7 5 2885 falu Var aj t 52 52 5600 falu Vejte •1 4 2580 falu Zádor 20 16 4100 falu Kétségtelen, hogy az 1495 körüli állapotokhoz képest, ha volt is számottevő visszaesés, a hódoltság első' évtizedében még megmenekült a lakosság jelentős hányada. Bár a kettős adóztatás és a létbizonytalanság nemcsak a lakosok, hanem a települések számát is megtizedelte, a Homokhátsághoz képest még üdítően gazdag lehetett itt az élet. A fél évszázaddal korábbi 135 faluval szemben még mindig 91 falut írtak össze, és mellettük a korábbi kettővel szemben három (Kalocsa, Pataj és Solt) mezővárost. A templomok száma is csupán kettővel csökkent (17-ről 15-re), és bár 8 pusztára nem tértek vissza az egykori lakosok, és a lakott településeken is jelentős volt az emberveszteség, az összeírt és rendszeresen használt 72 halastó és a 21 malom is érzékelteti, hogy még biztosítva voltak a minimális létfeltételek. A települések többsége igen kicsire zsugorodott ugyan, hisz közel felében csak 1-10 adózó volt, de tucatnyi volt még a 21-30 adózóval rendelkezők száma is, és öt településen élt 50-120 között adózó család. A lélekszám érthetően a családoknak megfelelően alakult. Egyértelművé kell ugyanakkor tennünk, hogy ez a viszonylag kedvező összkép is azt jelenti, hogy a lakosság száma az 1495-ben lévőknek minden bizonnyal csupán a harmada lehetett. 152 Mai megyénk nagyobb része a hódoltság alatt a budai szandzsákhoz tartozott, beleértve a Kiskunság csaknem egészét is. Ennek nagy részét a kecskeméti nahije fedte le. A hódoltság első közel fél évszázadából ebben a nahijében öt összeírás ad megbízható képet a korabeli állapotokról. 153 A sokféle adatsort tartalmazó forrásanyagból itt csak VASS Előd, 1979. 18-20. KALDY-NAGY Gyula, 1985. alapján készült mind a táblázat, mind az ehhez kapcsoló-