Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

a hódoltságban berendezkedő' török hatalom igyekezett minél pontosabban felmérni, milyen anyagi forrásokat vehet igénybe a meghódított területeken. Ennek érdekében vették számba az egyes településeket és azok lakosainak számát, valamint teherbíró képességét. Éppen ezért ezek a nyilvántartások jelentós forrássá váltak a korabeli viszonyok hiteles felidézéséhez. Tekintettel arra, hogy e feldolgozás egyik legfőbb feladata éppen az egyes települések mindenkori létének, illetve lakatlanná válásának rögzítése, ezen keresztül a fejlődési folyamat szakaszainak bemutatása, célszerű a viszonylag hosszabb nyilvántartások adatainak az ismertetése is.

128 A török defterek, amelyek alapján e táblázat készült nemcsak az egyes települések létét, átmeneti pusztulását vagy újjátelepítését, illetve egészen új falvak létrejöttét igazolják a XVI. század második felében, hanem ezek alapján több igen fontos következtetést is le lehet vonni. A ZOMBORI NAHIJE TERÜLETÉN ADÓZÁSRA ÖSSZEÍRT FALVAK ÉS EZEK HÁZAINAK SZÁMA Név 1554 1570 1590 Akkilisza 7 Apatin 1 3 10 Aranyos 20 Gorniaranyos 30 Kisaranyád 12 Nagyaranyád 1 4 29 Ardval v. Hirdeval 3 4 16 Kunbaja 27 Nagybajsa 27 Bajmok 16 Novibajmok 21 Tekintettel arra, hogy a török közigazgatás határai távolról sem estek egybe a magyaréval, továbbá mivel a történelmi Bodrog megye közigazgatásáról is áttekintést kell adnunk, szükségesnek látszik az olyan lajstromok, kimutatások ismertetése is, amelyekben a mai megyénkhez nem tartozó települések neve is fellelhető. Ez annál inkább célszerű, mivel ezekben több olyan település neve is fennmaradt, amelyeknek a pontos helyét ma még nem tudjuk behatárolni, de nem lehetetlen, hogy az itt maradt járásokhoz tartozhattak. A kimutatás DUDÁS Gyula, 1896. I. 235-236. alapján készült. A nyilvántartásban fellelhető még további 33 olvashatatlan nevű település és puszta neve is.