Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

Baján alig van olyan terület, ahol közös mezőőröket alkalmaznak. A gazdák általában valamelyik cselédjüket jelentik be magán mező- és hegyőrként, akik, mivel nappal dolgoznak, őrként kevéssé megbízhatók, külterületet nem is lehet rájuk bízni. Ugyanakkor rajtuk kívül mások nincsenek, akiket a személyi biztonság megvédésére, az utak ellenőrzésére, a közegészségügyi és állategészségügyi szolgálat stb. teljesítésére fel lehetne használni.

73 A miniszter visszautasította a javaslatot. Véleménye szerint a kifogásolt paragrafust követő 76. és 77. § pontos végrehajtása kizárja, hogy az ismertetett helyzet kialakuljon. Ha pedig ez mégis megtörténhetett, akkor az az illetékes hatóságok hibája. Nem tartották be a mezőőrök felesketésére vonakozó előírásokat, elnézték, hogy egyes birtokosok a cselédeik felesketésével kibújjanak a községi mezőőrök tartásának költsége alól. Ezzel lehetetlenné teszik a határ őrzésekbe való beosztását, és rontják a mezőőri intézmény hitelét a kisbirtokosok előtt, akiket ezen a címen költségekkel terheltek meg. 4 A bizottság 1895. évi jelentése szerint a homoki szőlőtelepítés Baján a helyi gyümölcsészeti egyesület jó munkája és a társadalmi támogatás ellenére sem fejlődött jelentősebb mértékben, ezért felsőbb támogatásra lenne szükség. A minisztérium válasza az volt, hogy kormányzati támogatásra továbbra sem lehet számítani, mert a szőlőtermelés támogatására rendelkezésre álló összegeket elsősorban a filoxéra által elpusztított hegyvidéki szőlők felújítására fordítják. Ez az elv a szőlők felújításáról szóló 1896. évi 5. tc. -ben is kifejezésre jutott. A sík vidékeken azért nem kaphatnak nagyobb arányú támogatást, mert ott a szőlőművelés nem létszükséglete a lakosságnak. A minisztérium ennek ellenére évi 4-500 forintos segélyt ad a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület homoki szőlőtelepének a fejlesztésére. A minisztérium szerint már csak azért is helyi erőből kell megteremteni a hagyományos művelési ágaknál jövedelmezőbb szőlőtermesztés feltételeit, mert a szőlővel betelepített gyenge minőségű termőterületek forgalmi értéke általában megsokszorozódik.

75 Munkásügyek Az 1898. évi 2. tc. a mezőgazdasági munkásviszonyok rendes mederben tartására segélyalap létesítését írta elő. A cél ezzel az volt, hogy a munkásigazolvánnyal rendelkező munkásoknak legyen honnan kölcsönt felvenni. Baján 1899-ben elvégezték a segélyalap létesítésével kapcsolatos szervezőmunkát, elkészítették a szabályrendeletet a kezeléséről, de nem 73. Uo. 67/1896. 74. Uo. 148/1896. 75. Uo. 148/1896.