Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914
iratok irattári rendjének kialakítása a törvényhatósági levéltárnok feladata volt. A bizottsági tagok az iratokat hivatalos használatra bármikor megkaphatták, magánszemélyek számára ugyanez csak elnöki engedéllyel volt lehetséges. A hatodik fejezet a fellebviteli eljárásról intézkedett. Eszerint a bizottsághoz mint fellebbviteli hatósághoz érkezett ügyet az illetékes szakelőadó kapta meg, aki megállapította, hogy a fellebbezés határidőn belül történt-e és hogy a beadvány mellett ott vannak-e a szükséges mellékletek. Az ügyirat kiegészítésének elrendelése ülésen kívül, a fellebbezés elbírálása a bizottsági ülésen történt. A bizottsági határozatok elleni fellebbezéseket jelentés kíséretében kellett felterjeszteni az illetékes szakminiszterhez. A fellebbezést bejelentő bizottsági szakelőadónak is jelentésben kellett előadni az indokait. A hetedik fejezet a közigazgatási bizottság pénzkezeléséről rendelkezett és rögzítette, hogy a közigazgatási bizottsági letéteket a városi letétpénztár kezeli. A fentebb ismertetett ügyviteli szabályzatot elfogadta a közigazgatási bizottság 10 , és lényegében egészen 1914-ig eszerint működött. Néhány változtatás azonban történt az évek során, amelyek közül az egyik legjelentősebb az ülésjegyzőkönyvek vezetésében tapasztalható. Az ülésjegyzőkönyveket 1877-től 1882-ig az ügyviteli szabályzatban leírtak szerint vezették. Megtalálható bennük az ülés időpontja, az ülésen résztvevők neve és a tárgyalt ügyek jegyzőkönyvi és iktatószámai mellett az ügyek tárgyának megjelölése és a határozatok teljes szövege. 1883-tól elmarad a jegyzőkönyvből a tárgymeghatározás és a határozat szövege, helyettük csupán a beterjesztett határozati javaslat elfogadásának tényét rögzíti a jegyzőkönyv. A változtatás bizonyára az adminisztráció csökkentése érdekében történt, de következményeként a jegyzőkönyvek forrásértéke minimális, hiszen a tárgyalt ügyekről semmilyen adatot nem tartalmaznak. Az iratok irattári rendszere a bizottság működése során többször változott. 1876-ban numerikus rendszerű volt, 1877-től 1888-ig az ügyviteli szabályzatban rögzített tágyi rendszer valósult meg azzal a módosítással, hogy kialakítottak egy XII. Vegyes ügyek című osztályt is, ahová a kormányrendeleteket és a városi szabályrendeleteket tették le. 1889-től 1902ig ismét numerikus rendszerű az irattározás. A tárgyi rendszer megszüntetésének oka nem derül ki az iratokból. 1903-tól a 127 000/1902. BM számú rendelettel a közigazgatási bizottságok számára előírt ügyviteli szabályzatot alkalmazta a bizottság. Ez öt fejezetben foglalta össze a közigazgatási bizottságok működési rendjét, 10. Uo. 16/1876.
