Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten
azonban nem igazolódott be, így Szabót sem törölték a névjegyzékből. Bagi István 7. tizedbeli lakos panasza az volt, hogy kihagyták a második kerületi névjegyzékből, pedig három tanú által kiállított bizonyítvánnyal tudta igazolni, hogy 100 pengőforint biztos jövedelemmel bír mint sertéskereskedő. A választmány elfogadta az igazolást és Jövedelem" alapján vette fel az összeírtak közé. 93 így tehát Kecskeméten 1865. november 22-én az első kerületben 1266 fő, november 23-án a második kerületben pedig 799 fő vehetett részt az országgyűlési képviselőválasztáson. A választás eseményei A Magyarországon 1865-ben fellépő pártok nem az európai politikai gyakorlatban bevett pártok voltak. Nem kormánypárt és oppozíció (ellenzék), nem szabadelvűek és konzervatívok álltak egymással szemben. Az 1865-ben fellépő pártok szabadsági és kormányformára vonatkozó kérdésekben ugyanazon elven álltak, közjogi kérdésben: Magyarország és az „örökös tartományok" között megállapítandó nemzetközi viszony kérdésében azonban, mint 1861-ben, eltértek egymástól. Minthogy azonban 1865-ben a közjogi kérdések megoldása előtt más, a haladást elősegítő kérdések szóba sem jöhettek, ez a pártok ellentétét sokban enyhítette. 1865-ben olyan helyzetben volt az ország, hogy előbb alkotmányos jogainkat kellett visszakövetelni, vagyis azon egyedüli eszközt, mely által az ország anyagi és szellemi haladását előmozdíthatták. Ezt tükrözték a pártok képviselőinek programjai. Az 1861-i országgyűlési többség — határozati pártiak - a korona és a nemzet kölcsönös közeledése folytán kisebbséggé lett. A határozatiak programjában 1865-ben nem volt ritka azon nyilatkozat, hogy ők is barátai a kiegyezésnek. A két párt közötti eltérések a nemzet részéről - a megegyezés érdekében - teendő engedmények szükségességére és különösen mértékére nézve nyilvánultak meg. 94 A mandátumokért folytatott küzdelem helyi részleteibe nehéz volt bepillantást nyerni egyrészt városi sajtó hiányában. (Csak 1868. október 3-án jelent meg az első újság Kecskeméti Lapok címmel). Másrészt a választással kapcsolatban megmaradt iratok a politikai csatározások vonatkozásában hiányosak. Csak az irányító testületek: központi választmány, választási bizottságok munkáját tükrözik. Nem állt rendelkezésre egyetlenjelentős - a történésekben résztvett - személy levelezése, naplója, családi iratanyaga sem. így csak nagy vonalakban lehetett érzékeltetni a politikai küzdelem menetét. Az országgyűlési képviselőválasztáson 1865-ben nem léptek fel szervezett pártok Kecskeméten, minthogy ilyenek akkor még nem voltak. Egy93 BKMÖL. IV. 1608 Központi vál. jegyzőkönyve 1865. nov. 21. 94 SALAMON Ferenc 1867. 24-27. o.
