Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

visszautasította a jelentkezőt. November 2-án Szabó Imrét azért tanácsol­ták el, mert tudomásuk szerint az ellene hamis bankjegy kezeléséért indí­tott fenyítő per még folyamatban volt. November 5-én Czecz Márton mint művész kért tőlük igazoló jegyet arról, hogy választásra jogosult, de nem tudta igazolni „akadémiai végzettségét", s a város rendes lakosának sem ismerték el, így az összeíró bizottság szerint nem gyakorolhatta politikai jogát. November 6-án három Csődör pusztai lakos jelentkezett igazoló je­gyekért, mint szőlőbirtokosok, akiket ilyen képességük igazolására szólí­tott fel a Bene Sándor elnökletével működött bizottság. 84 A központi választmány, a választóképességei bíró lakosok összeírásá­ra kitűzött határidő lejártával még aznap, november 18-án összeült. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a következő három nap alatt tehetik meg a lakosok a kifogásokat az összeírási ívek ellen, ezért a választmány min­den tagja köteles jelenlenni a munkálatoknál. Elhatározták, hogy ugyan a lakosság a választás módjáról, idejéről - a választmány korábbi intézke­dése folytán - „körülményesen értesíttetett" hirdetmény útján mégis újból felhívják a lakosság figyelmét. 85 Az ugyanazon a napon kelt hirdetmény nem csak arról tájékoztatta a választókat, hogy a választói névjegyzéket hol és mikor tekinthetik meg és tehetik meg észrevételeiket, hanem ismé­telten utalt a választások helyére, napjára és kezdő időpontjára. A hirdetmény most már egyértelműen azt tudatosította a lakosokkal, hogy „törvényesen bevett valláskülönbség nélkül" ajánlhatnak arra alkalmas egyént a képviselőségre a választókerületeken belül. 86 November 20-i ülésükön már az összeírás eredményéről számolt be Szappanos István elnök a központi választmány tagjainak. Az első kerü­letben 1264 sorszámmal zárták le az összeírási ívet, de a 156. és 664. sor­szám kétszer szerepelt a listán, így a ténylegesen összeírtak száma 1266 fő. 87 A második (alsó) kerületben az összeírtak száma jóval kevesebb volt, csak 779 fő. 88 Összesen tehát 2045 választásra jogosultat írtak össze Kecs­keméten 1865-ben. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi volt az összes választójoggal bíró a városban, csak azt jelenti, hogy ennyien mentek el az összeíró bizottság elé, ennyien jelentkeztek politikai joguk gyakorlására.) 89 A választásra jelentkezettek a következő képpen oszlottak meg a különböző képességi alapok szerint. (L. I. táblázat.) 84 BKMÖL. IV. 1608. Központi vál. ir. 18/1865. Uo. Központi vál. jegyzőkönyve 1865. nov. 18. 86 Uo. Központi vál. ir. 20/1865. A központi választmány jegyzőkönyvében 1267 főt említ az elnök, a 383-as számot is duplának számolták, de ez nem tűnik ki a névjegyzékből, míg a másik két duplázás igen, így a pontos száma az összeírtaknak 1266 fő. A központi választmány jegyzőkönyvében itt 778 összeírt választásra jogosultról tesz említést az elnök, de a névjegyzékben szereplő utolsó sorszám 779. A plusz 1 fő növe­kedés abból ered, hogy Bagi István 7. tizedbeli lakos kifogásolta,hogy kihagyták a név­jegyzékből. Jogosultságát igazolni tudta, amit a központi választmány méltányolt. Az 1848-as képviselőválasztást tárgyaló tanulmányomban megpróbáltam vagyon­összeírás és egyéb források alapján kiszámítani az akkori jogosultak lehetséges szá­mát. Ez akkor kb. 2.227 fő lehetett - az akkori lakosság 5,5 %-a -, míg az összeírtak

Next

/
Thumbnails
Contents