Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

visszautasította a jelentkezőt. November 2-án Szabó Imrét azért tanácsolták el, mert tudomásuk szerint az ellene hamis bankjegy kezeléséért indított fenyítő per még folyamatban volt. November 5-én Czecz Márton mint művész kért tőlük igazoló jegyet arról, hogy választásra jogosult, de nem tudta igazolni „akadémiai végzettségét", s a város rendes lakosának sem ismerték el, így az összeíró bizottság szerint nem gyakorolhatta politikai jogát. November 6-án három Csődör pusztai lakos jelentkezett igazoló jegyekért, mint szőlőbirtokosok, akiket ilyen képességük igazolására szólított fel a Bene Sándor elnökletével működött bizottság.

84 A központi választmány, a választóképességei bíró lakosok összeírására kitűzött határidő lejártával még aznap, november 18-án összeült. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a következő három nap alatt tehetik meg a lakosok a kifogásokat az összeírási ívek ellen, ezért a választmány minden tagja köteles jelenlenni a munkálatoknál. Elhatározták, hogy ugyan a lakosság a választás módjáról, idejéről - a választmány korábbi intézkedése folytán - „körülményesen értesíttetett" hirdetmény útján mégis újból felhívják a lakosság figyelmét.

85 Az ugyanazon a napon kelt hirdetmény nem csak arról tájékoztatta a választókat, hogy a választói névjegyzéket hol és mikor tekinthetik meg és tehetik meg észrevételeiket, hanem ismételten utalt a választások helyére, napjára és kezdő időpontjára. A hirdetmény most már egyértelműen azt tudatosította a lakosokkal, hogy „törvényesen bevett valláskülönbség nélkül" ajánlhatnak arra alkalmas egyént a képviselőségre a választókerületeken belül.

86 November 20-i ülésükön már az összeírás eredményéről számolt be Szappanos István elnök a központi választmány tagjainak. Az első kerületben 1264 sorszámmal zárták le az összeírási ívet, de a 156. és 664. sorszám kétszer szerepelt a listán, így a ténylegesen összeírtak száma 1266 fő.

87 A második (alsó) kerületben az összeírtak száma jóval kevesebb volt, csak 779 fő.

88 Összesen tehát 2045 választásra jogosultat írtak össze Kecskeméten 1865-ben. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi volt az összes választójoggal bíró a városban, csak azt jelenti, hogy ennyien mentek el az összeíró bizottság elé, ennyien jelentkeztek politikai joguk gyakorlására.)

89 A választásra jelentkezettek a következő képpen oszlottak meg a különböző képességi alapok szerint. (L. I. táblázat.) 84 BKMÖL. IV. 1608. Központi vál. ir. 18/1865. Uo. Központi vál. jegyzőkönyve 1865. nov. 18. 86 Uo. Központi vál. ir. 20/1865. A központi választmány jegyzőkönyvében 1267 főt említ az elnök, a 383-as számot is duplának számolták, de ez nem tűnik ki a névjegyzékből, míg a másik két duplázás igen, így a pontos száma az összeírtaknak 1266 fő. A központi választmány jegyzőkönyvében itt 778 összeírt választásra jogosultról tesz említést az elnök, de a névjegyzékben szereplő utolsó sorszám 779. A plusz 1 fő növekedés abból ered, hogy Bagi István 7. tizedbeli lakos kifogásolta,hogy kihagyták a névjegyzékből. Jogosultságát igazolni tudta, amit a központi választmány méltányolt. Az 1848-as képviselőválasztást tárgyaló tanulmányomban megpróbáltam vagyonösszeírás és egyéb források alapján kiszámítani az akkori jogosultak lehetséges számát. Ez akkor kb. 2.227 fő lehetett - az akkori lakosság 5,5 %-a -, míg az összeírtak