Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

jusson. Eötvös azt kívánta elhárítani, hogy olyan kompromisszum szülessen, amelyben a megyei önkormányzatok hívei a konzervatívokkal a felelős parlamentáris kormányrendszer rovására alkudozzanak. Tisza viszont annak a lehetőségét akarta kizárni, hogy a központi hatalmi szervek az uralkodói abszolutizmus érvényesítőivé váljanak.) Deákék tudták, hogy a felsőbb körökben, ahol az egész új fordulat terve elkészült, feltételként kötötték ki, hogy az országgyűlést megelőzően a megyei önkormányzatok helyre ne állíttassanak. Deákék kerülni akarták, hogy az országgyűlés legalitását valaha is kétségbe lehessen vonni, ezért belementek az alkuba. Ferenc József 1865. december 10-re hívta össze a magyar országgyűlést, (ezt követően császári manifesztum jelentette ki a februári pátens felfüggesztését.) A választásoknál a 48-as választási törvényt akarták alkalmazni, amely kimondta, hogy a választások lebonyolítását irányító „középponti választmányokat" a megyei közgyűlések, illetve a városi tanácsok válasszák meg. Deák ellenezte, hogy az 186l-es központi választmányokat élesszék fel, ezért is szükség volt a megyei közgyűlések összehívására. Ezeket azonban végül csak olyan feltétellel hívhatták össze, hogy a közgyűlések politikai vitába nem bocsátkozhatnak. Olyan utasításokat kaptak a főispánok, hogy ennek a rendszabálynak a megszegése veszélyeztetné az országgyűlés megtartását. Mailáth kancellár bizalmas körlevélben hívta fel főispánjait, hogy igyekezzenek megnyerni a bizottmányok tagjait minden politikai vita mellőzésére, sőt igyekezzenek maguk kialakítani a képviselőválasztást irányító testületet. Sikertelenség esetére felhatalmazást kaptak a bizottmány feloszlatására és az 1861-ben alakított központi választmány felélesztésére.

61 A választás előkészítése 1865. szeptember 21-én érkezett Kecskemétre Ferenc József (szep. 17-én kelt és Mailáth György kancellár által ellenjegyzett) országgyűlési meghívólevele. A meghívólevél az országgyűlés egybehívasát így indokolta: „... hogy a fennálló törvények értelmében eszközlendő királyi fölavatásunk, ünnepélyes megkoronáztatásunk, 's királyi hitlevelünk kiállítása által a szeretet azon köteléke, mely ly el kedvelt Magyarországunkhoz csatoltatunk mindinkább megszilárdíttassék". A képviselők választására az 1848:V. tc. alapján hívta fel a lakosságot.

62 61 Uo. 741-744. o. 62 BKMÖL. IV. 1608 Kecskemét város Központi Választmányának ir. 1/1865. A Sürgöny Pesten 1865. szeot. 23-án (szombaton) megjelent számában közölt királyi leirat a választás lebonyolítására az 1861. évi választási rendszabályokat jelölte meg alkalmazandóként: „...Atyai szivünk azon élénk óhajtása által vezéreltetve, hogy a függő közjogi s kedvelt Magyarországunk szellemi és anyagi jólétét érintő egyéb nagyfontosságú kérdések összbirodalmunk életföltételeinek s az ország érdekeinek komoly méltánylása mellett mielőbbi törvényes megoldást nyerhessenek: a magyar országgyű-