Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

A régi adófelügyelőt mégis leváltották, újat neveztek ki helyére Csendesy János személyében, akit sikerült rávenni a katonai végrehajtás leállítására.

32 Az adó azonban lassan folyt be. Március 16-án a királyi helytartó még mindig arról tájékoztatta Kapy Edét, hogy „...Kecskemét város tanácsa nemcsak hogy a hátralékok törlesztése iránt semmi lépéseket ekkoráig nem tett", de még a tartozások biztosítására kívánt számadásokat sem terjesztette fel s minden adatszolgáltatást megtagad.

33 Pedig a város kereste a megoldást adóssága törlesztésére. A helytartótanács engedélyével 40.000 forint kölcsönt vett fel, amit csak az állami adó törlesztésére fordíthatott. Fejes János javaslatára bizottságot neveztek ki, hogy az 1848/49~es hadjárat alatt a város által a kincstárnak kiszolgáltatott élelmiszerek árának - mintegy 230.000 forintnak - visszaszerzéséért tegyenek lépéseket.

34 1862. március 30-án városi küldöttség járt Pálffy Móricnál, majd Marcher országos pénzügyigazgatósági elnöknél adókönnyítésért, de a válasz elutasító volt: ha a város csak néhány forinttal adós is a kormánynak jogában áll ezt az összeget végrehajtás útján beszedni. Megfenyegették a küldöttséget, ha a város a 100.000 forint közadótartozásnak kimutatását április 2-ig nem adja át a kecskeméti adófelügyelőnek a községhatóságot újra katonai beszállásolással terhelik.

35 Küldöttség járt Bécsben is (Fejes János és Szabó Imre) az 1848/49-ben a cs. hadseregnek kiszolgáltatott élelmicikkek árának megtérítése érdekében, de elutasító választ kaptak. A városi pénztár lefoglalása miatt a lakosoknak a cs.kir. adóhivatalba kellett befizetni tartozásaikat. A városi péntárt, a pénztárosok működését megszüntették, ezzel Kecskemét önkormányzati jogát, helyhatósági önállóságát megsértették. 1862. július 11-én a budai pénzügyigazgatóság intézkedett az adóhátralék újra katonai karhatalommal történő beszedéséről.

36 A város adósságának másik nagy forrása a földesúri hatalom megváltásából származó tőke- és kamathátralék és a Szász Coburg góthai fejedelmi családnak Szentlőrinc puszta haszonbérletéért járó több tízezer forint haszonbérhátralék. Kecskemét 1857-től 1862-ig nem fizetett haszonbért. Többszöri felszólítás után a Coburg család augusztus 8-án felmondta Szentlőrinc pusztára Kecskeméttel kötött bérletiszerződését és követelte mind a haszonbérhátralékot, mind a földesúri megváltásból még fizetetlen 110.000 forint tokepénzt és kamatait. (Kevés híján 200 év óta volt a puszta Kecskemét város és lakosai használatában. A bérlet jogát Schweiger Fülöp kecskeméti izr. kereskedő kapta meg, aki hajlandó volt a várossal alhaszonbérleti szerződést kötni. 12 évre meghagyta Szentlőrinc pusztát Kecskemét lakosainak használatában.)

37 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1862. márc. 12. 25/1862. kgy. sz. PML. IV. 251 Ein. ir. 1/1861. (Az irat kelte: 1862. márc. 16.) BKMÖL. IV: 1606 Közgy. jkv. 1862. márc. 24. 43/1862. kgy. sz. BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1862. márc. 31. 65/1862. kgy. sz. PML. IV.251 Ein. ir. 1/1861. 32 33 34 35 36