Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Urbán Miklósné: Balanyi Béla élete és munkássága (Bibliográfia)

Bibliográfia 1 A Nagykőrösi Múzeum útja a megnyitásig. = MH 3. 65-66. p. 1958 2 Mesélnek a tanácsháza falai. = NHó szept. 11.4. p. Az épület földszintes része 1706-ból való. 1847-ben emeletet építettek rá. Erkélyéről Kossuth beszélt 1848. szept. 25-én. Vö. 21 102 238 3 Amit 700 éven át rejtegetett a nagykőrösi határ. = NHó okt. 30. 4 p. Emberi település nyomait találták a Gurmannhalom környékén. Templom, sírok, házak. A kis falut a törökök pusztították el. 4 Boldogasszonyhalom titka. = NHó nov. 13. 4. p. Már 1896-ban végeztek itt ásatásokat. Valószínűleg apácakolostor állt e helyen, Kada Elek és Nagy Géza szerint. Most kőfalkerítés-nyomok, edénytöredékek, koporsós sírok kerültek elő. 5 30 éves a múzeum = NHó dec 4. 4. p. 1928-ban, az akkori polgármester Dezső Kázmér ajándékozta régiségeit, könyveit, növény- és éremgyűjteményét a városnak. 1928-ban megalakult a múzeumkör. 1950ben került a múzeum mai helyére. 1959 6 A Kecskeméti Állami Levéltár tanácsköztársasági anyaga. = Kecskemét és Kiskunság 1919 vörös lobogója alatt. Szöveggyűjtemény egykori helyi hírlapokról. Összeáll, vál., Kovács Pál és Joós Ferenc. Kecskemét. Tempó soksz., 4-12.p. Vö. 116 7 Mirka Károly és a nagykőrösi sport. = NHó febr. 12. 4 p. Lovassági tiszt. Ő alapította a Nagykőrösi Korcsolyázó Egyletet. A Mirka-kert a sporttelep előtti rész volt. Csónakázó-tó, mely télen jégpálya lett. Mindez 1888 körül. 8 A Ceglédi Kapu = NHó aug. 6. 4. p. Valószínűleg felvonóhidas kapu volt. 1708ban a rácok támadása, 1757-ben a Halápi mozgalom idején véres események színhelye. Vö. 33 237 9 Szarmata sírokra bukkantak a határban. = NHó aug. 20. 4. p. 10 Két falu volt-e Nagykőrös? = NHó szept. 24. 3. p. Téves elképzelés, hogy Kőrös és Encs-ből alakult Nagykőrös. Az Encsi-kút, az Encsi utca nem bizonyíték. 11 Városunk körül elpusztult falvak nyomain. = NHó okt. 9. 4. p. Szőrhalom: 10 méteres domb. Épület volt a tetején, sírok az oldalában a XI-XIII. században. Az ásatások bizonyítják: templom és temető. Vö. 24. 12 Az ásó nyomában. Következtetések a földvári ásatásokról. = NHó nov. 20. 4. p. Az Árpád-kori falut körülvevő erődítmény magasabb, mint a környezete. Alaprajza kengyel alakú. A védmű alatti rétegekben emberi lakások és vermek nyomai. 1960 13 A Délpestmegyei Földbirtokrendező Tanács iratai a Kecskeméti Állami Levéltárban. = Levéltári Híradó. 1. sz. 42-50. p.