Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára No. 486/ a - b. katalógus számú térkép. Lit.: 644/ a - b. Csornapuszta (PPSK m.) gazdasági térképe. Kb. 1930 körül készült. Ismeretlen a térképész. 47 . 54 cm. A csatornákat, vízállásokat, vízfolyásokat, utakat, parcellaszámokat megrajzolja, illetve megadja, a majorok épületeinek alapvonalát is, a legelőkön pedig több kutat. Kevés név szerepel a térképen: Dunavölgyi lecsapoló csatorna, Plébánia föld, s a puszta új határán kívül: O. F. B. Megrajzolja Kalocsa-Kiskőrös kövesutat, egy bekötő utat Csornára, sőt tovább a Felső majorba: Karácsony majorba. Jelöl a Csőszháznál, vagy a Csikósháznál itatókutat, de nem nevezi meg. Néhány helyütt (bizonyára utólagos bejegyzéssel) láthatók vízállások, nádasok jele. Itt jegyzem meg, hogy a No. 486/a térképnek fénymásolata a No. 486/b. 9. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár Térképtára No. 487. katalógus számú térkép. Lit.: 741. Csorna (Csorna puszta PPSK m.) mezőgazdasági térképe. A No. 432. sz. térképről készült fénymásolat. Színezett. Készült kb. 1930. Szerzője ismeretlen. Vízfolyásokat, csatornákat, utakat, táblabeosztást ad számozottan, de területi adatok nélkül. Egyértelműen nem ad meg művelési ágakat. Bár valószínűnek látszik, hogy a gazdasági beosztást szándékozott megkönnyíteni, ugyanis a számozott parcellák (táblák) területét ismernie kellett az intézőnek, a gazdasági vezetőnek. Mivel a No. 432. sz. térképről készült fénymásolat, a térképnevek is megegyeznek az eredeti pauszpapír névanyagával. Lásd ott! (Itt tehát nem ismétlem újra a térképneveket.) 10. Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára No. 643/1. (Kisajátítási tervrajz) Csornapuszta (Szakmar község határában). Főcsatorna: 1239/1929. Krasánszky Henrik igazgató főmérnök; Budapest, 1930. „Pest vármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat." A kisajátítási rajzon kevés térképnév van: Szakmar, Csornapuszta, Keczel (határa), őrjeg, Látó sziget, Rózsa berek, Rákóczi rét, Szakmar, Csornapuszta, Öregcsertő, Kalocsáról (műút), árok, Vádéi csárda. Mederkotrással, az iszap partra továbbításával készült az 1930-as évek első felében, s a tervrajznak megfelelően meg is épült a Főcsatorna. Néhány év elteltével azonban a lecsapolás, vízelvezetés hátrányos hatása is érezhetővé vált, s a nép nyelvében egyre inkább az Átokcsatorna kifej e-