Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

Viszonylag kevés az adat ahhoz, hogy az uradalmi gazdálkodás elve vagy gyakorlata egyértelműen kiderüljön, pedig a térképész szándéka szerint „mezőgazdasági térképet" rajzolt. Ismeretlen a térképész neve (de bizonyára uradalmi mérnök), aki a kataszteri térkép és az „asztallal való felvételek"alapján Kalocsán 1905-ben készítette - bizonyára az uradalom gazdasági vezetése számára. 4. Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára No. 412. /a; 412. Ib katalógus számú térképek. Helyszínrajz. Csorna puszta (PPSK m.) kataszteri kivonata. EMSZT ANTAL érsekuradalmi mérnök rajza 1920. május és 1920. október hónapokban készültek. Lit.: 646/a; 646/b. Csorna puszta 10. és 11. szelvényének vázlatai, amelyek Öregcsertő önállósulása utáni kegyúri javadalmi földek áthelyezésének rögzítése céljából készültek. Tulajdonképpen két ajánlat közül választhatott az egyházközség (vagy az érseki gazdaság-vezetés). Templom és plébánia helyért (Telekért), illetve kántor 5 hold, harangozó (2 hold) javadalmi föld. A No. 412. fb változaton 13 kb. egyholdas parcella is ki van jelölve. Úgy látszik, mintha a Nagyatádi - féle földreform céljára vették volna igénybe valamelyik környező település lakói számára. Átadva azonban aligha lehetett, mert azokat a területeket rendszerint piros O. F. B. beírással jelezték. A 412. /b-n: Öregcsertőiek templom és plébánia telekért, illetve: kántor és harangozó olvashatók. Méretük: 34 . 46 cm. és 39 . 48 cm. Anyaguk vászonpauz. 5. Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára No. 432. katalógus számú térkép. Lit.: 764. Szerzője ismeretlen, keletkezési éve kb. 1930. körül. Csorna puszta (PPSK m.) kataszteri vázlatok. Mérete: 16, 5 . 20 cm. Minden oldalról egyenes vonalú határok. Táblák római számmal I-től XIIIig, s általában névvel is megjelöltek. A táblák területe, nagysága azonban nem szerepel a térképen. Viszonylag elég sok térképnév van a számozott táblák ellenére is: Pirka, Vajaspart, Kukorica homok, Kókai pálé, Karácsony, Zsidva, Kiskigyós, Nagykigyós, Csordássziget, Dinnyehegy (!), Sertéstelep, Szarvassziget, Malomér, Tüskössarok, Burván, Szakmári hányás, Czompós, Talpas, Kiszsiros, Nagyzsiros, Vádé. Nem nevezi meg a Csornai majort, de jelöli, s ugyan így a Dunavölgyi Főcsatornát, és a birtok nyugati határa közelében lévő Maloméri csatornát sem. Pedig ennek szerepe fontossá vált, hiszen gyakorlatilag a nyugati határa lett a birtoknak, hiszen két táblába is beíratott: O. F. B. (Ezt az 1930 után készült térképek már így is jelzik.) Szerepel viszont - lehetséges, hogy éppen új (újabb) létesítmény volta miatt - a Dinnye hegy közvet-