Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

végzőkre). Ilyenek voltak pl. a gabona összehordása, a szérűk őrzése, az esetleg beázott, nedves gabona szárítása, forgatása. Különösen fontos volt az idegen munkaerő a gabonák betakarításakor - aratáskor és csépléskor . Az egyes birtokok intézői már februárban, márciusban keresni kezdték az „aratóbandákat" . A környék főjegyzőinek küldött levélben, üzenetekben hírül adták a fogadási napok helyét és idejét, amit azután a falvakban közhírré tett („kidoboltatott") az elöljáróság (mai szóhasználat szerint az önkormányzat).

43 Sajátos, hogy a cséplőmunkásokat nem az uradalom szerződtette, hanem a cséplőgép tulajdonosa, a „gazda". A cséplőmunkások ugyanis „géphő szegőitek" . Volt ugyan az uradalomnak is cséplőgépe (pontosabban a kalocsai központnak), de ez nem volt elegendő, másrészt a gazdaságért felelős intézők önállóan intézték a gazdaság vezetését. A házilagos művelést kiegészítette az idegen munkaerővel végeztetett napszámos és havibéres munka. (Lásd a megelőzően közölt 10 éves kiadás táblázatát!) Az évi átlagok alapján arra lehet következtetni, hogy a kb. 32 ezer holdas Kalocsai kerületben nem használták fel a kb. 1/10-nyi Csorna pusztán az arányosan rá eső összeget. Lehet arra gondolni, hogy a Csorna puszta gazdálkodása az átlagosnál külterjesebb volt. Ezt támasztja alá a viszonylag nagy, vizenyős terület, rét, kaszáló, legelő. Ez viszont jelntős állattenyésztést (állattartást) tételez fel, amit a majorban megépített istállók igazolnak. Ezúttal azonban nem térnék ki erre, mert bizonyosan lesz még számos uradalmi puszta, ahol érinteni lehet az állattartást, illetve az erdőgazdálkodást.

44 A házilagos művelésben a napszámbéres termelést kiegészítette a „részes művelés", amikor a termelőmunka egy részét a „harmados", vagy a „feles termelő" végzi a termés 1/3 vagy 1/2 részéért. A szokásoktól függetlenül a részes művelésért járó részesedés mértéke attól függött, hogy igaerővel - később géppel - mennyi munkát végzett az uradalom, s mennyit kézi munkaerővel a részes termelő. Nyilván sok kézi munkaerőt igénylő növények termelésében volt célszerű alkalmazni a részes művelést, a terményből részesedő munkaerőt. Ilyenek voltak pl. (amikor eléggé elterjedt a részes termelés), a burgonya, kukorica, dohány, napraforgó, cukor-és takarmányrépa, bab, lencse, s a 30-as években, amikor felfutott a paprikatermelés, ugyancsak. A dohányt főképpen a Hajósi kerület melegebb talajú, homokos földjein termeltetett 43 A Bakód pusztai aratóbanda szerzó'dése megtalálható: II. Bakód, Bőd, Csepeg érsekségi puszták térképeinek vizsgálata. Bács-Kiskun Megye múltjából. XII. kötet, 391-395. oldalak. 128/1859. Számvevőségi iratok. 44 Vélhetően erre a Drágszél pusztai, illetve a Hajósi kerület Hild-Kall puszta térképeinek vizsgálatakor kerül sor.