Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

oldani a gazdasági központok - majorok - kiépítését a bérlők tőkéjének, tehát idegen tőke bevonásával. Ezen túl az előlegezett összegek (valójában hitelek) visszafizetési feltételei az uradalom számára kedvezőbbek. A másik figyelemre méltó tény, hogy száz, közel másfélszáz évvel ezelőtt időtálló épületeket tudtak létrehozni. Minden épületet - az egy Vádéi korcsma kivételével - tégla alapra emeltek, sőt nem ritkán néhány sor tégla van még a fóld színe felett is, s csak ezután következhet vályog (vályag) vagy a „verttal", (a nedves földből döngölt fal). Amit hiányolhatunk, az a szigetelés, mert erre sehol sincsen utalás. Az épületek neve pontosan fedi a rendeltetést. Ebből kirajzolódik a társadalom tagozódása, mint pl. a Tisztilak és a Cselédlak egymással szembe állított adatsora. Az érsekség helyi, a pusztán élő képviselőjének, „intézőnek", tisztnek 4 lakszoba áll rendelkezésére (még a cselédjének is jut egy), addig a cselédeknek, béreseknek viszont még családonként sem biztos, hogy jut egy szoba. Pedig az érseki uradalomban még jobbak voltak a feltételek, mint a világi nagybirtokokon. (!) Csorna Karácsony puszta az 1850-es évek végére, a 60-as évek elejére kiépült. Éppen ezért az 1866-os új felvételkor alig kell helyreállítási költséget áldozni rájuk. Különösen azokra nem, ahol a bevezető szöveg így szól: JBoldogult Kunszt Josef érseksége (birtoklása) alatt létrehozott épület", illetve a záró mondatban benne van: Jó karban van" (az épület). Majdnem 30 évvel később, 1892-ben HAYNALD-CSÁSZKA érseki székváltásakor újra találkozhatunk Csorna pusztán meglévő épületek leírásával.

21 85. „Vádéi korcsma vályogból építve zsindelylyel befedve van benne: 2 szoba, 1 konyha, 2 kamra, 1 pincze és istálló. Az egyik kamrában van a pincze lejárat, a másikban a padlás feljárat. Az istállóban 1 jászoly." Helyreállítás 390 Ft. 86. „Tisztilak, 10 öl hosszú, 6 öl széles tégla alapra vályogból építve fazsindelylyel fedve, mennyezett deszkázott; van benne: 4 lakszoba, továbbá téglával kirakott 1 cselédszoba, 1 konyha, 1 kamra és téglaoszlopokon nyugvó nyitott folyosó, annak végében árnyékszék, az épület alatt pincze, a 7 ablak redővel ellátva." Helyreállítása: 833, 50 Ft. 87. „Cselédlak, 24 öl hosszú 4 1/2 öl széles téglaalapra vertfalból építve nád fedél alatt, gerendázott menyezettel van benne 3 szoba, 1 konyha, 1 magtár, 1 kamra és 1 istálló." Helyreállítása 1. 058, 38 Ft. 88. „Ököristálló és Cselédlak 26 öl hosszú és 6 öl széles, téglaalapon vegyes anyagból építve fazsindelylyel fedve deszkázott menyezettel, az ököristállón van hét kétszárnyú ajtó és 2 egy szárnyú, középen pedig 3 öl hosszú »Kandi« 1 ablakkal. A cselédlakban van 4 szoba banyakemenczé21 Az épületek leírása 1866-ban és 1892-ben készült. A 26 évvel későbbi leírásban már jelentős helyreállítási összegek szerepelnek. Az épületek száma még nőtt ugyan, de csak kevéssel. A „Díszlak" az 1. számú ezúttal is, s a „Déronyai szőllőházak" a 365. számú, s még négy épület van folytatólagos számozással. Az épületleírást 1892. jan. 14-én keltezték, s ekkor is 8 személy vett részt az átadó-átvevő birtokleltár készítésében.