Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

Művelési ág Földterület Művelési ág magyar hold (1200 •) kat. hold (1600 •) Termő 2.681 h 238 • 2.010 kh 1.438 • Terméketlen

11 1.481 h 362 • 1.110 kh 1.562 • Együtt: 4.162 h 600 • 3.120 kh 1.400 • A művelési ágak és a tiszta hozam igazolja, hogy a csornai gazdaság kedvezőtlen adottságú birtok. Kh-ént 1, 7 forint a tiszta hozam, jövedelem. 1865-ben nem szerepel a birtokívben az erdő. Területe a legelőhöz lett adva, ami így 1. 503 magyar hold 788 • lett. Ekkor szerepel először a csornai gazdaságban az épület-adózás. Ez feltételezhetően kedvezőbb besorolást jelentett, hiszen a XII. b. „2 szobával fizető lakrész" utáni adó évi 30 krajcár, ami kb. annyi, mint egy napi napszám. A század második felében a vízszabályozások, vasútépítések előrehaladtával, a politikában pedig a kiegyezés utáni monarchia viszonylagos kiegyensúlyozottságot, stabilitást teremtett. Az ellentétek kiéleződése évtizedek múltával következik be. A birtok-adatok a század végén és e század elején megegyeznek. Az 1930-as években viszont 703 kh 202 • a különbség. Ez bizonyára az O. F. B. -vei jelölt, ami a földreform céljára átadott terület. Művelési Agak: 1892. 1905 1933 Szántó 822 kh 991 • 623 h 989 • 735 kh 1499 • Kert 21 kh 1259 • Kaszáló-rét 52 kh 485 • 52 h 485 • 385 kh 1582 • Erdő 20 kh 1071 • Legelő 1904 kh 1119 • 1552 h 158 • 1186 kh 730 • Nádas 238 kh 445 • 238 h 445 • ? Nem művelt 96 kh 373 • 469 h 1075 • ? ?

11 Együtt: 3135 kh 1552 • 3135 h 1552 • 2432 kh 1350 • 11 1861 elején a gazdaságvezetés több kifejezést használt a nem termő', nem művelt területekre. Ez időnként zavart okozhat. Nem egyszer terméketlen alá sorolja a nádast, a vizenyős rétet, nyílt vízfelületet. Más alkalommal „hasznavehetetlennek" nevezi, ami a múlt század közepén nem helyénvaló, hiszen a nádas termi meg a fontos tetőfedő anyagot. Mérlegelni kell tehát a művelési ágba sorolást, s azok területét. 12 Miután megtörtént a birtokelkülönítés, az érsekség kitermelte a ritkás erdőt. Az erdővédelem és az erdősítés szorgalmazása következtében a No. 355 sz. térképre ceruzával írottan van: „akácz". Az 1933. évi térképen az erdőterület megegyezik az 1861. évivel. A pótlás megtörtént, csak kevésbé értékes faanyaggal.