Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

Melléklet Vázlat (séma, vagy minta) a Magyar Királyság statisztikai leírásához 1. Terjedelem és politikai beosztás Az előbbit osztrák négyzetmérföldekben kell kifejezni. A politikai beosztást a helytartótanácsi osztályokban, megyékben és szolgabíróságokban név szerint fel kell sorolni. Az egyházi beosztás. 2. Felszín és földművelés A felszínt (területet) összegezve osztrák mérföldekben, és ott, ahol országszerte (vidék szerint szokásos) használatos területmérték van, abban is meg kell adni. Az összes területből kimutatva fel kell sorolni a, hegységeket b, dombságokat c, síkságokat. A földművelés vonatkozásában meg kell adni először, hogy mennyi művelt az összterületből, azután, hogy osztrák és az országban (vidéken) használatos mértékben mennyi szántó havasok és legelők rét tőzeg kertek tengerek(tavak) és tavak( víz állágyümölcsös sok, kisebb tavak) szőlők mocsarak erdőségek puszták legelők pusztaságok (terméketlen) stb. van. Végül ebbe a rovatba kerül a betakarított termés osztrák és az országban (vidéken) használatos űrmértékben az alábbi sorrendben felsorolva: gabona (búza, rozs, burgonya árpa, kukorica, zab) takarmánynövények hüvelyesek viasz széna-sarjú tűzifa bor tőzeghalom stb. Ide a vetés és aratás mértékadó, kb. 10 éves átlaghozam, növekedés és csökkenés az okával, fogyasztás, kivitel. - Vajon a föld termékei a lakosság számára elegendőek-e? A különbség, ami az állami, községi, egyházi vagy magán tulajdonú földbirokok között van. Vajon ilyesmi általában maguk a tulajdonosok által megműveltek, vagy a bérbeadottak között van-e.