Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

IV. Éghajlati viszonyok, egészségi állapot HALAS Vízáradások Nincsenek Uralkodó szelek Télen és tavaszon ÉNY-i, nyáron DNY-i Éghajlat Szelid és enyhe. Nyáron a rekkenő meleget, a 28 - 30 °C-t, a síkon folytonosan lengő hűs szelek mérséklik, az augusztusi hő nagy számú epés, cholerikus bán­talmakat szül. Uralkodó kórok Nagyszámú váltólázak, leginkább negyednaposak, melyek lefolyásukat tekintve poslázaknak tekinthetők. Továbbá bőrkiütések, névszerént: kelések, pokolvarok, viszketeg. A bujakór legkivált a közép néposztályból az elhanyagolás és a kuruzs­lás miatt. A fent nevezett poslázak leginkább Halas községet leginkább C betű alakban körül karoló nádas tó szomszédságában dühöngenek, melly a nyári rek­kenő napokban miazmatikus légkört fejleszt. A bőrkiütések okául a marha és birka tenyésztésbeli foglalkozást említhetjük föl, s legkivált a fürdők hiányát. MAJSA Uralkodó kórok ­SZÁNK puszta Uralkodó kórok Nem jelentett éghajlati és egészségügyi viszonyokra vonatkozó információtkat. MÓRICGÁT puszta Uralkodó kórok ­V. Állattenyésztés HALAS MAJSA SZÁNK puszta MÓRICGÁT puszta Ló összesen 2.761 1.019 152 67 a helyi lakosoknak Csikó 1-3 évig 325 173 42 9 Tenyészcsődör 5-10 évig 40 15 5 1

Next

/
Thumbnails
Contents