Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

Szánk puszta: Móricgát puszta: szűkebb termés idejében az egészet felemészti, nemcsak hanem a külvidéknek is kell járulni a piaci élelmezéshez, bővebb években minimum 1/4 rész termést eladásra s kivitelre lehet fordítani. A gabona neműekből elvettetik 2500 mérő, terem 5560 közép számítással, a vetés úgy áll a terméshez, mint 2 az 5-höz. Evenként silányul, mert a föld vadvizes sovány, s a homok terül. A termés a népesség szükségére elég. Kivitel semmi. A termés a lakosság szerfelett kevés számához képest nem csak elég, de leginkább rozs és szénából évenként tetemes kivitel van. Az állattenyésztésre vonatkozó utolsó kérdésre adott terjedelmes válaszokat az alábbiakban idézzük: „Az állattenyésztésben szaporodás, vagy fogyás tapasztalható, annak melyik ágában, ennek oka?" Halas: Majsa: Szánk puszta: Móricgát puszta: „A nagyobb marha tenyésztésnél az utóbbi 3 évben szaporaság tűnik fel, a juh tenyésztés ellenben az uralkodott métöly miatt fogyásban van." „A puszták felosztatlan állapotában, az állattenyésztés évenként szaporodott s a közösségnek a gabonánál is többet jövedelmezett a jószág tenyésztés. Most azonban fogyásnak indult mind a két ág, azon oknál fogva, mert a puszta felosztás által szűkebb tenyésztési körre szorult a lakosság, s pénz hiány miatt, hogy napi szükségét adóját fizethesse Agabonának ára csekély lévén:/ marha eladására van szüksége, hogy pénzre szert tehessen, s házi szükségeit fedezhesse." „Az állattenyésztés silányul, minek oka az, hogy a homok terül, s elfoglalja a termő földet." „A ló tenyésztésben inkább a fogyás, mint a szaporodás volt az újabb időben feltűnő, mert keresettebb áruczikk a szarvas marha... mivel a folytonos sovány termésű évek a földmívelőnek semmi hasznot nem hoznak, csupán a marha tenyésztésbőli haszon tartja fel a kisbirtokú gazdákat."