Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

VI. Ipar, kereskedelem, iskolák, utak Kunszentmiklós Szabadszállás Fülöpszállás Lacháza 100 Tégla vetések Kicsinybe gyako­roltatik semmi évenként 30.000 db Évenként 50.000, mit a birtokosok saját tüzelőikkel maguk használatára égetnek 101 A malmok ele­gendők—e a közhasználat­ra? Van elég a szük­séghez Nem. A dunai mal­mok pótolják a szük­séget. Nyári munkaidő al­kalmával a dunai malmokat is hasz­nálják. Mik a község határához a Dunán állnak a közhasználathoz bőven elegendőek len­nének, de egyrészük a víz kitsinysége, más részt a mesteremberek kellő szak­avatottsága hiánya miatt a községünket eléggé nem pótolhatják, e miatt kényte­len a lakosság más vidékeken órletés vé­gett gabonáját elvinni, vagy a közel eső Pestről liszttel magát ellátni. 102 Mennyi a szik­só termelés? Ritkán terem, mi­kor van - legfel­jebb 2.000 véka az egész évi seprés J elentéktelen lévén adatilag 3 - 400 pozsonyi mérő nincs 103 Szokásos mér­tékben az ára? véka számra 6 ­12 pengő krajcár ­vékája 12 pft 1 véka ausztriai 1 pft 104 Vásárok? hetivásár heten­ként kétszer, nagy vásár évenként négyszer, de na­gyon néptelenek Országos vásár évi 3, melyeken a marha vá­sár a túlnyomó. Heti­vásár hetenként kétszer. 3 vásár van • 4 országos vásár, leginkább szarvasmar­hákkal bővelkedik, heti vásár minden hé­ten kétszer vagyon, de minden élénkség nélkül — semmi termények kiállítva nin­csenek. Ebben a táblázatban találhatók azok az adatok melyeket a „séma" 6-11. pontjához kapcsolódóan megadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents