Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

Kuns zentmiklós Szabadszállás Fülöpszállás Lacháza 27 Széna 55.000 11.240 16.000 20-24.000 28 Sarjúszéna semmi semmi 200 semmi 29 Len - kender 15 q semmi semmi 10 ; 60 q 30 Hány akó bor terem 350 1.000 800 600 31 Hány öl tűzifa semmi semmi semmi 60-80 32 Hány mázsa gyeptőzeg semmi semmi semmi semmi 33 A vetés és termés közötti arány 5 : 2 1 : 3 34 Mennyi a fogyasztás a terméshez 3 : 2 minden termék elfogyás ztatik a búzafélékre meghaladja a termést 35 Kivitel semmi semmi zab: 5.000 am. kukorica: 2.000 am. széna: 5-6.000 q A vetésre és a termésre vonatkozó megjegyzéséeket, mivel azok a táblázat rovataiba nem fértek, itt közöljük; Kunszentmiklós: „...minden évben csökken a termés, és ennek oka: a rossz föld; tagosítani a sok szék, mocsár és vízállások végett nem lehetvén a földbirtokot, s ez okból a birtokos marháját, trágyáját nem szaporíthatván a föld soványodik; de másfelől a homok terül, és a víz áradások s álló vizek sok termő földet elmosnak. A termés a belfogyasztásra sem elegendő." Lacháza: A termésben a „csekély szaporodás inkább csökkenést idéz elő, mint növekedést, s ennek oka az, hogy a határt rendkívül lesoványította az az előtti években gyakran kiöntött Duna ár, s a földmívelőket a javítástól, trágyázástól - miután munkájuk sikerét egy árvíz tönkre tevé elidegenítette." A kukoricából megjegyzésük szerint azért kevés a kivitel „mert a szegény n< p< szl il v kenyerét ezzel pótolja"