Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Iványosi-Szabó Tibor: Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján

dV Minekelőtte Halassy Ádám a mészárszékek

62 eránt a magistratussal a közönség híre s tudta nélkül a mostani században még hallatlan, contractusra,

63 hogy tudni illik a kár egészlen a közönségé légyen, a haszonnal pedig felével elégedjen meg egyik rész, és így egyenlő osztályra lépett légyen, holott ellenében a nevezett szék bíró után, úgy előtte árendások is valának, kik nevezetes summa árendákat fizetének, a mészárszékekhez akkoron nem vala pedig oly sok kaszálló ragasztva, Halassy Ádám pedig egész télen a kaszállókon kívül, a közönséges pénzeken vett szénán teleltette ki a vágó marhákat, és mégis 32 ezer forintig kárt okozott a város népének. Ezen kár kipótolására a magistratus a bor dézsmát kétszerezetten ki vetette a lakosokra amint ezen dolog látható abbúl, hogy 1801-ső úgy előtte való esztendőkbe tsak egy fertály akó

64 vala a bor dézsma. Ezen törvénytelen tselekedetéért kérik, hogy a magistratus fiscalis actio

65 alá vettessen, és ezen summát, valamint ennek interessét a városi cassába fizesse vissza, a nevezett szék bíró a törvénytelenül fellyebb vitt dézsmát pedig a lakosoknak a competens

66 áron fizesse vissza.

67 végre jutalmat osztogatni", ezért úgy vélték, hogy a döntést meghozó tanácsbelieknek kell az összeget a pénztárba visszafizetniök. I. 315-316. 62 A felmerült vádra a tanács azt válaszolta, hogy „ Ketskeméten a mészárszékeket korántsem lehet oly haszonnal adminisztrálni mint más népes városokban, mert kivévén a helyben fekvő katonaságot, és némelly házakat, ahova marhahús rendessen vásároltatik, a város lakossainak nagyobb része tsak nevezetesebb ünnep napokon és tavasszal megy a mészárszékekben, ellenben ősszel és télen a maga házi majorságábul pótolja szükségeit." A mészárszékek Pesten és Budán, de több más városban is ráfizetéssel működtek. Kecskemét 1809-ben 5000 forint kárt vallott, ezért kényszerült a kifogásolt szerződés megkötésére, illetve csak ily módon tudta biztosítani a lakosság ellátását. A bizottság elismerte ugyan, hogy a mészárszékek üzemeltetése nem csekély gondot jelent, de ugyanakkor egyértelműen megfogalmazta a tanács kétségtelen felelősségét is. A város valóban elszenvedett 33214 pengő forintban és 19200 váltócédula forintban mérhető kárt. A tanúk vallomása alapján viszont teljességgel kétségtelen, hogy a tanács Halasi Ádám felett a legcsekélyebb ellenőrzést sem végzett, így a kár egyedül a tanács gondatlanságából eredt. A személyre szóló felelősség megállapítását a bizottság viszont már nem tudta elvégezni. I. 123-127. 63 Szerződés. 64 Régi űrmérték, kb. 56 liternek felelt meg. 65 A tanács ellen folytassanak ügyészi vizsgálatot. 66 Kielégítő, méltányos. 67 A borok dézsmálásával kapcsolatosan a tanács egy királyi rendeletre hivatkozott. Tekintettel arra, hogy a szőlő helyben szokásos területi mértékegységével is foglalkozik, érdemes idézni az érvelés szövegéből: „az 1792-k esztendőben munkálódó comissiónak intézete szerént az rendeltetett, hogy 30 kapálló szöllőtűl 4 akó dézsma adattasson. Minthogy pedig 30 ember kapálló szöllőt a szokás tavaszi kapállásra magyarázta, azomban Ketskemét várossában a szellőnek nagysága mindenkor az őszi kapállástól, vagyis a be takarástól vétetett, a szerént pedig minden egy őszi kapás négy tavaszi kapással ért fel, következőleg a királyi comissiónak fellyebbi intézete szerint minden egy ember kapálló szöllőtűl fél akó bort kelletik dézsmául be venni." Részben a kellő fegyelem hiányában, részben az erősen eltérő termés miatt nem a terület alapján, hanem a termés mennyiségének megfelelően vetették ki a dézsmát. Részletesen ismertette egyben a dézsmálás tényleges menetét. I. 117-120.