Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

Az adó nagysága Kecskemét a török hódoltság korában hász birtok (1541-1565), majd kincstári birtok lett, ami lehetővé tette a viszonylag kedvezőbb a török számára való átalányadózás rendszerét.

25 Ugyanakkor a török uralom alá került települések zöméhez hasonlóan a magyar részre is adózott kezdettől fogva. A végváraknak állami adót (a portális adó felét), valamint az elmenekült földesurainak és püspökének földesúri adót és tizedet fizetett.

26 A Thököly Imre vezette felkelés alatt a kurucoknak is adózott, harmadik teherként. A török (kincstári és földesúri) adóbevétel a XVI. század második felében nagy határértékek (600-7086 forint) között ingadozott.

27 Az egri végvár részére évenként 102-328 forint közti összeget szedett be a főkapitány.

28 A püspöki dézsma 400 forintra rúgott. Ehhez járultak még egyéb járandóságok, szolgáltatások, természetbeni adózások, ajándékozás, megvesztegetés (készpénz, ruha, élelmiszer, használati eszköz formájában), a puszták bérleti díjai, büntetéspénzek, illetékek adóztatása, közmunkák (várépítés, szállítások).

29 A török hódoltság végére a lakosságtól beszedett adó egyes években meghaladta a tízezer forintot:

30 VI. táblázat Év Adó Összege Év forint dénár 1648 4458 62 1664 8525 60 1673 10.144 50 1685 8928 75 Hornyik számításai szerint az adó kétharmada (66%) a török részre ment, 27%-a a magyar földesurak részére (ennek háromnegyede a Koháryaknak, mint a legnagyobb földesúri családnak), a maradék néhány százalék pedig a püspöki tizedre, a Thököly részre és a magyar hadiadóra került.

31 25 Uő.: 1991/B. 265. 26 SZAKÁLY Ferenc: 1981. 452. 27 MÉSZÁROS László: 1979. 59. 28 HORNYIK János: 1860-1866. II. k. 185-186. 29 MÉSZÁROS László: 1979. 67. 30 Lásd: 30. sz. jegyzet 31 HORNYIK János: 1860-1866. II. k. 518.