Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Tóth Ágnes: „A könyveknek is megvan a maguk sorsa"

szervezetek képviselőit. Bérei és Balogh államtitkár kimentette magát, s Wolf Jánost bízták meg a helyettesítéssel, amit Beljanov rendkívüli módon sérelmezett. Annál is inkább, mert Wolf nem vitte magával a kért statisztikai összesítéseket, és nem rendelkezett fölhatalmazással a tárgyalást illetően sem.'

6 A pártok közül csak a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt képviseltette magát, míg az ifjúsági szervezetek részéről Lőrincz Auguszta MADISZ - vezető jelent meg. Beljanov kijelentette, hogy megítélésük szerint Magyarországon a fasiszta könyvek összegyűjtése terén gyakorlatilag nem, vagy csak nagyon kevés történt, ezért a SZEB orosz vezetői szükségesnek látják, hogy közvetlenül is beavatkozzanak. Az eredményesség érdekében az orosz katonai hatóságok és a magyar államrendőrség közös föllépését sürgette. A MADISZ vezetőinek kérését, miszerint kapjanak házkutatási jogot az akcióban résztvevő fiatalok, messzemenően támogatta, s indokoltnak tartotta a határozottabb föllépést. Wolf János viszont ellenezte ezt, mondván, akkor minden egyes csoport mellé egy rendőrt kellene biztosítani, hogy „a kérdéses személyeket utólag ne lehessen bűncselekmények elkövetésével vádolni." Aggályosnak tartotta továbbá az erélyesebb intézkedéseket is, mert így a kérdéses sajtótermékek tulajdonosai inkább elégetik ezeket, mintsem vállalják a beszolgáltatást. Beljanov ezzel nem értett egyet, s hangsúlyozta, hogy az ideológiai harc nem jelképes dolog, annak kézzelfogható eredményeket kell hoznia. Végül abban állapodtak meg, hogy a magyar kormány gondoskodik az I. ihletve II. számú jegyzék ismételt megjelentetéséről, annak ingyenes terjesztéséről, míg az egyes szaktárcák és a pártok a maguk területén indítanak ismételt gyűjtési akciót." A SZEB elszánását mi sem mutatja jobban, minthogy Budapesten a tisztjei által vezetett „kommandók" fésülték át a közintézmények, az egyetemek, és az iskolák könyvtárait. Tevékenységük során nem tartották be az 1945 augusztus végén megtartott értekezlet megállapodását sem, hisz ott a vidéki egyetemi könyvtárak, s néhány nagy tudományos könyvtár összesen 8 - mentesítésében egyeztek meg, s azt Grigorjev, az orosz fél képviselője is elfogadta. Igaz, azóta sem történt meg e könyvtárak hivatalos kijelölése. A „kommandókban" résztvevő orosz tisztek Beljanov tábornok szóbeli utasítására hivatkozva csupán a parlamenti és a fővárosi könyvtár mentességét ismerték el.

38 Sorra érkeztek az ezzel kapcsolatos Baloghnak váratlanul Szegedre kellett utaznia, míg Bérei távolmaradásának oka ismeretlen. OL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai, 11710/1945. A vallás- és közoktatási miniszter 22962/1945. számú utasítása kötelezte ezeket a kivételezett intézményeket az indexre tett könyveknek az elkülönítésére, nyilvántartó cédulájuknak a katalógusból történő kiemelésére. Megtiltotta kölcsönzésüket is, ugyanakkor azonban engedélyezte azoknak tudományos, vagy oktatási célú könyvtáron belüli tanulmányozását. Ezt az 1946. március 9-én kiadott — 28630/1946. - rendeletével kiegészítette, s 3 példányban katalógust kért ezekről a könyvekről. - PIL. 283.f. 10.cs. 255.ö.e.