Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Tóth Ágnes: „A könyveknek is megvan a maguk sorsa"
tanévben való használatához ismét hozzájárult. Az új tankönyvek egy-egy példányát tudomásul és véleményezés miatt a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz is eljuttatta. 29 Az év végén úgy tűnt, hogy a fasiszta- és szovjetellenes sajtótermékek összegyűjtésének ügye lekerül a napirendről. Az összesítő jelentések megtételét követően a miniszterelnökség lezártnak tekintette az ügyet, s bár intézkedések sorát tette, ez sokkal inkább a szovjet hatóságok megnyugtatását szolgáló látszat aktivitás volt, mint valóságos. Ez a taktika azonban nem bizonyult eredményesnek, hisz a SZEB orosz tagjai immár nemcsak elégedetlenségüknek adtak hangot, de azzal is megvádolták a magyar kormányt és a végrehajtó hatóságokat, hogy a fegyverszüneti szerződés ezen előírásának nem akar eleget tenni. Ezért 1946. február 8-án ,() a miniszterelnökségen újabb tárcaközi egyeztetésre került sor, ahol gyakorlatilag mindkét fél már eddig is hangoztatott érveit ismételte meg. Balogh István expozéjában az eddig történteket ismertette, s azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a fegyverszüneti szerződés kötelezettsége nélkül is végrehajtaná a kérdéses könyvek megsemmisítését, de tekintettel kell lennie a hazai viszonyokra. A kormány, a főváros, s az önkormányzatok képviseletében megjelentek is ezt támasztották alá, amikor kifejtették, hogy egy újabb akciótól dőreség az eddigieknél nagyobb eredményeket várni. A hazai alacsony példányszámokra, a háborús pusztításokra, a helyi és egyéni megsemmisítésekre hivatkoztak. A Polgári Demokrata Párt képviseletében jelen lévő Vészy Mátyás - „mint könyvkiadói és szerzői jogban specializált jogász" - azt hangsúlyozta, hogy a Magyarországon kiadott könyvek mintegy 80%-a Budapesten kel el, s a háború alatti vidéki értékesítések túlnyomó része Erdélyre és a Felvidékre esett, „mert az ujjonnan visszatért területek közönsége érthető emberi kíváncsisággal fogadta a számára új magyar könyvet; különben is sajnálatosan közismert tény, hogy az alföldi magyar alig olvas könyvet, főleg politikait." Az értekezlet magyar résztvevői nem tartották elfogadhatónak a büntetési tételek emelését, mert megítélésük szerint eddig is éppen azok megléte riasztotta el az állampolgárokat a tulajdonukban lévő könyvek beszolgáltatásától. Nem hangzott el újabb ötlet a lebonyolításra vonatkozóan sem. Csupán ismét a sajtó és a rádió megfelelő instruálásáról, az élen járók - újságelőfizetéssel, könyvvel, oklevéllel, nevének nyilvánossá tételével - megjutalmazásáról, a társadalmi szervek - pártok, nemzeti bizottságok, ifjúsági szervezetek - bevonásáról hangzottak el javaslatok." A Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről jelenlévő Beljanov vezérőrnagyot és Szergejcsuk alezredest azonban nem nyugtatták meg 29 OL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 11710/1945. 30 A résztvevők köre megegyezett az augusztus 30-án tartottéval, de előfordult, hogy ugyanazok a személyek képviselték a tárcákat, és az egyes pártokat is. 1 Érdekes, míg korábban 100 könyv összegyűjtése, leadása után járt egy jutalom könyv, most - a javaslat szerint - 25 már elegendő.
