Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Tóth Ágnes: „A könyveknek is megvan a maguk sorsa"

teljesíteni. ígéretet tett azonban egy utolsó „roham" indítására, amely sikerét a jobb propagandatevékenység, az ifjúsági szervezetek bevonása, valamint a beszolgáltatott könyvekért járó jutalom biztosíthatná. Az értekezlet résztvevői az államtitkári javaslatokkal nagyrészt egyetértettek. E szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a plakátok és a könyvjegyzékek vidéki terjesztésére, vagy a pártok és szakszervezetek ez irányú propaganda tevékenységére. S miután az eddigi tapasztalatok szerint a beszolgáltatott nyomdatermékekért járó jutalom - cserekönyv - nem bizonyult elég vonzónak, ezért minden, a bizottsághoz eljuttatott újabb könyvcímért természetbeni - pl. 2 kg liszt - juttatást javasoltak. Már-már az értekezlet többi résztvevője számára is túlzónak tűnt Balogh államtitkár azon javaslata, miszerint az „elhagyott javak romjai alatt is maradtak könyvek, amiket ... elő kell ásnunk. Következőleg minden faluban a működő ifjúsági tagozat tagjaiból csoportokat kell alakítani, amelyek szabad idejükben végig dolgozzák e romokat, mert a hamu alatt a parázs fellobbanhat, /sic!/" Az ilyen, és ehhez hasonló javaslatok nyilvánvalóan elsősorban a szovjet katonai vezetésnek tett gesztusok voltak, s irrealitásukban is azt az üzenetet hordoztak, hogy a magyar kormány és társadalom nemcsak mindent megtesz e kérdés mielőbbi végleges megoldása érdekében, de azt lelkesen, „forradalmi" lendülettel teszi. Az ideológiai harc fontosságát hangsúlyozva pedig a fasiszta nemzet bélyegétől akar és tud megszabadulni. Ehhez kapcsolódott egy Budapesten megszervezendő, látványos és példátstatuáló mozgalom elindítása is. Az elképzelés szerint a háztömb parancsnokok és a MADISZ tagjai házról-házra, lakásról-lakásra járva ellenőriznék, hogy a tulajdonosok beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek-e. S bár néhányan a tervvel kapcsolatos jogi aggályaikat - a házakba és lakásokba való behatolás, s az ott tartott esetleges ellenőrzés érvényes házkutatási parancs nélkül törvénytelen - megfogalmazták, végül mégis a mozgalom mielőbbi elindítása mellett döntöttek. Hosszabb ideje bizonytalanságot okozott, hogy mely egyetemi, intézeti és közkönyvtárak azok, amelyek tudományos, történelmi, irodalmi érdekből, vagy a tanítással szoros összefüggésben, bár állományukból kivonva és külön kezelve, de mentesülnek e könyvek megsemmisítésének kötelezettsége alól. A tárcaközi értekezlet a budapesti, a szegedi, a debreceni, a pécsi egyetem könyvtárának, valamint a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Könyvtár, a Nemzetgyűlés Könyvtára, és a Statisztikai Hivatal Könyvtára számára adta meg ezt a jogot. A tárgyalás végén Grigorjev követségi tanácsos elégedetlenségének adott hangot, hogy a pártok vezetői ezen az értekezleten sem jelentek meg személyesen, csupán megbízottaikkal képviseltették magukat. Pedig hangsúlyozta - ebbe az átfésülési munkába nemcsak a hatóságokat, de a társadalmi erőket is be kell vonni. Igen jónak, s az eddigi eredmények miatt kívánatosnak is tartotta a budapesti akció ötletét, mert akkor a rendőrségnek egyáltalán nem kellene a magánlakások átkutatásával foglalkoznia, s így erejét a közintézményekre összpontosíthatná. Egyébként