Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Tóth Ágnes: „A könyveknek is megvan a maguk sorsa"

képviselték a pártok kiküldöttjei delegálójuk párt érdekeit, stb. - választ kaphassunk. Annyi talán részletes elemzés nélkül is megállapítható a 3195 könyvcímet és 343 újságcímet tartalmazó I. és II.számú jegyzékről, hogy azok meglehetősen eklektikusak, ötletszerúek. A túlnyomórészben fasiszta politikusok beszédei, életrajzai, a fasiszta jellegű politikai és tudományos munkák tételei mellé szép számmal fölkerültek szépirodalmi alkotások - így Andre Gide Oroszországi utinaplója, vagy Baktay Ervin: India szabadságot akar című kitűnő műve. Míg az előbbit a két világháború közötti szovjet viszonyok bírálata, vagy legalábbis azok bemutatása, addig az utóbbit a brit birodalmi törekvésekkel szemben megfogalmazott álláspontja „utasíthatta" indexre. A Szovjetunióval kapcsolatos könyvek széles skálája került föl a jegyzékre, Panait Istrati Helytelen utakon, vagy Más fény felé című műveitől, Rachmanova híres-hírhedt trilógiáján keresztül, a Gulagról, vagy Katynról hírt adó, a Balti államok és a Szovjetunió kapcsolatát érintő, a finn-orosz háborút elemző könyvekig - szinte „minden". Ugyancsak megsemmisítendőnek ítélték a magyarországi 1918/19-es forradalmakkal foglalkozó művek - pl. Gratz Gusztáv: Forradalmak kora - jelentős hányadát csakúgy, mint a szomszédos országok történetét, vagy a területükön élő magyar kisebbség helyzetét tárgyaló műveket. Az I. számú jegyzék megjelenését követően július 15-én a vallás- és közoktatási miniszter az irányítása alá tartozó összes iskolai, intézeti, hivatali, egyesületi, valamint népkönyvtár vezetőjét külön is felszólította a megjelölt művek azonnali beszolgáltatására, a tudományos célokat szolgáló könyvtárakban pedig - ezek körét itt nem határozta meg - azok elkülönítéséről és kezeléséről intézkedett. Néhány nap múlva - július 21-én - a tankönyvek felülvizsgálatát elrendelő korábbi intézkedését a jegyzőkönyvekre, tankönyvpótló jegyzetfüzetekre, tanári kézikönyvekre és egyéb tanítási segédletekre is kiterjesztette, s szigorúan megtiltotta azok ideiglenes használatát, amelyek felülvizsgálata még nem történt meg.'

2 Kétségtelen, hogy a fasiszta, szovjetellenes könyvek, folyóiratok összegyűjtésére 1945 áprilisában indított újabb akció a korábbinál szervezettebb, erőteljesebb volt, s a miniszterelnökség utasítására a közigazgatási vezetők kísérletet tettek arra is, hogy társadalmi méretű mozgalommá váljon. A Budapesti Nemzeti Bizottság június 27-i felhívásában a fővárosi, kerületi, s vidéki szervezeteit arra kérte, hogy, „teljes erejükkel támogassák a kormányt". Az igazságügyminiszter pedig egy nappal később kiadott körrendeletében a népügyészségeket utasította, hogy fokozottabban őrködjenek a szóbanforgó rendeletek betartása fölött.

13 A siker érdekében aktivizálta magát a rendőrség is. Budapesten június 29. - július 2., valamint július 9-10-én tartott razziát a politikarendészet. Az első alkalommal 390 helyről - elsősorban könyvkiadóktól, 12 OL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 11710/1945. 13 OL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 11710/1945.