Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

vagy egy felsőbb leányiskola megnyitása lett volna indokolt a bizottság szerint.

98 A polgári leányiskola hamarosan megnyílt. A felsőbb leányiskola felállítását 1912-ben újra kérte a közigazgatási bizottság. Ugyanekkor egy középkereskedelmi iskola megnyitását is szerette volna elérni.

99 1914-ben egy kereskedelmi vagy egy felső ipariskola felállítását kérte a minisztériumtól a bizottság arra hivatkozva, hogy a városban nincs olyan iskola, ahol reálpályára készülhetnének a polgári iskolát végzett fiatalok.

100 Sok gondot jelentettek a közigazgatási bizottság számára az ismétlőiskolák. Ezek felállítását már az 1868. évi 38. tc. előírta, de szinte sehol sem működtek. A 12-15 éves tankötelesek számára szervezett ismétlőiskolák egységes felállításáról rendelkező 5558/1895. VKM számú körrendelet vétele után a bizottság megállapította, hogy a bajai felekezeti iskolákban nincsenek ismétlőiskolai osztályok.

101 A helyzet később sem sokat változott, 1903-ban pl. a rk. elemi népiskolában nemcsak hogy ismétlőiskolai osztályok nem voltak, hanem 5-6. osztály sem működött.

102 A 66 569/1903. VKM számú rendelet lehetőséget adott arra, hogy az általános tantervű ismétlőiskolákat gazdasági ismétlőiskolákká szervezzék át. A közigazgatási bizottság pártfogolta az átszervezés ügyét, ami azonban nem történt meg.

103 1908-ban a minisztérium kezdeményezte, hogy a mezőgazdasági jellegű településeken az ismétlőiskolai oktatás keretében ún. önálló gazdasági népiskolákat hozzanak létre.

104 A törvényhatósági bizottság megvizsgálta az átszervezés várható költségeit, megállapította, hogy kb. 15-20 ezer koronába kerülne, és ezt túlságosan soknak találta. Arra hivatkozva, hogy a bajaiak a kertmunkás-iskolában és a gyümölcsészeti telepen megszerezhetik a gazdasági ismereteket, a város úgy döntött, hogy nem szervezi át az ismétlőiskolát. A közigazgatási bizottság elfogadta a döntést.

105 A minisztérium 1909-ben állami kezelésbe vette a községi, az ágostai evangélikus és az evangélikus református elemi népiskolát.

106 A városi törvényhatósági bizottság ugyanebben az évben úgy döntött, hogy megszünteti az általa fenntartott iskolák felekezeti jellegét. Ekkor, ezzel az intézkedéssel történt meg Baján az iskolák községesítése.

107 98. Uo. 91/1900. 99. Uo. 360/1912. I. és 379/1913. ikt. sz. a 342/1913.1. alapszámon 100. Uo. 332/1914.1. 101. Uo. 32/1895. 102. Uo. 77/1903. III. 103. Uo. 298/1905. I. 104. Uo. 189/1908. ikt. sz. az 1/1909. III. alapszámon 105. Uo. 305/1909. ikt. sz. az 1/1909. III. alapszámon és 197/1910. III. 106. Uo. 326/1909. ikt. sz. a 13/1909. I. alapszámon 107. Uo. 60/1909. III.