Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

1840-ben 127, 1845-ben már 177 tanyán laktak gazdák. 3 Egy 1847-es összeírás szerint viszont már 321 gazda lakott tanyán.'

4 1848 májusában a nemzetőrök összeírása során külön is kénytelen volt a magisztrátus rendelkezni a tanyákon élő gazdák nemzetőröknek történő összeírásáról.'

5 Csányi János, aki a szabadságharc alatt a város főbírója volt, nem szól külön gazdákról és kertészekről, ő „...2000-re könnyen számítható tanyaépület, azokban pedig folyvást ott lakó s szinte két ezerre számítható kertész családot..." említ.

50 Csányi adatai nemcsak azért mondhatók megbízhatóaknak, mivel a város közigazgatásának egyik irányítója volt évtizedeken át, és így friss és korrekt adatokkal rendelkezett, hanem azért is, mivel a II. József kori összeírás adatai is megerősítik állítását, amely szerint már 1787-ben 1308 állandóan tanyán tartózkodót számláltak ösz57 sze. A kintlakók számával kapcsolatos kisebb bizonytalanság ellenére megállapíthatjuk, hogy az 1840-es évek végére visszavonhatatlan győzelmet aratott a tanya, ez a magyar Alföld jelentős részén annyira jellemzővé vált gazdasági szervezeti egység, amely a táj képét is számottevően formálta. A hódoltság során elvadult puszták a tanyaképek megjelenésével ismét kulturtájjá váltak. Ezt a lényegi változást jól érzékelték a kortársak is: „...Már csak a tanyák is úgy tűnnek föl a végtelen pusztákon mint kellemes enyhadó ház a szaharai sivatagokban, miután alig lelhető csak egy tanyaépület is, mely gyönyörű facsoportozatokkal körülövedzve ne volna, és el ne volna mellékesen ellátva gazdagon termő zöldséges kertekkel."'

8 4. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS aj Az agrokultúra alakulása Miként korábban már utaltunk rá, Kecskemét határában a szántóföldi növénytermesztés feltételei csak viszonylag szűk körben voltak igazán jók. Néhány pusztától eltekintve a legtöbb helyen a talaj annyira homokos volt, hogy a korabeli agrotechnika szintjén csak az igénytelenebb gabonafélék hoztak megbízhatóan jó termést, csak az ezekkel való gazdálkodás vált 53. LAKOS: 1913. 9. 54. IV. 1504. ö/196. a gazdák mellett 573 kertészt rögzít. Sajnos nem lehetünk biztosak abban, hogy ez az összeírás is teljes. 55. IV. 1504. b/ Tanácsi jegyzőkönyvek, 1848. II. 120. Lakos Béla a szabadságharc alatt csak „harmadfélszáznál több kint lakó család"-ról szólt. 56. CSANYI János: 1840. 78. Minden bizonnyal az ő közlése alapján említ a Kubinyi-Vahot kötet is 2000 kertészt. 57. LETTRICH Edit: 1968. 26. Lakos mellett Gesztely-Nagy is a tanyákon kint lakók viszonylag alacsony számát hangsúlyozza: „Az 1850 előtti térképek is azt igazolják, hogy a határ- és dűlőtérképeken tanyák alig akadnak..." 1926. 16. Állításaikat a feltárt adatok erősen megkérdőjelezik. 58. KUBINYI Ferenc — VAHOT Imre: 1853. 113.