Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

természetesen itt is voltak. 22 Előfordult viszont olyan eset is, hogy a város közvetlen közelében apróbb parcellákat is kialakítottak. Ezt a birtokszerkezetet örökölte a polgári társadalom. Célszerű néhányjelentős pusztán létrejött birtokviszonyokat részletesebben is megismerni. (L. VI. táblázat.)

24 VI. táblázat A FÖLDBIRTOK MEGOSZLÁSA KECSKEMÉT NÉHÁNY PUSZTÁJÁN Szentkirály Borbás Alpár Ágasegyháza gazdák száma 584 139 125 77 1-5 29 8 4 1 6-10 33 13 8 1 11-20 164 37 44 13 21-50 305 68 52 23 51-75 29 6 9 4 76-100 6 3 6 2 101-150 6 2 151-200 2 1 hiányos 10 3 33 Egy-egy gazdának természetesen több pusztán is lehetett és nem ritkán volt is birtoka. A táblázat adatai tehát nem mondanak ellent az V. táblázatban található adatsoroknak. Összegezve tehát megfogalmazhatjuk, hogy Kecskeméten a földparcellázások eredményeként egy igen széleskörű és igen jómódú paraszti réteg is kialakult. Megfogalmazhatjuk továbbá, hogy a XIX. század derekára a város gazdálkodásán belül a szántóföldi növénytermesztés és a szőlő- gyümölcstermelés a vagyonépítés fontos alapja lett, az egyik meghatározó rétegképzővé vált. 22. IV. 1503. Kecskemét város Választott Községének iratai, aj Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1847. március 22. 936. tsz. 23. A város 100 holdnyi bérlet díjából hozott létre a koldusok számára alapítványt. Ezt a területet öt holdas parcellákra osztották fel. IV. 1504. a/ 1847. március 26. 931. tsz. 24. IV. 1943. Kecskemét város által kötött szerződések gyűjteménye. Atáblázat az 1867-1881 között kötött szerződések alapján készült. A területet kataszteri holdban határozták meg.