Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

A legelők ezen bőségét egyszeriben szerte foszlatta a jászkunok 1745ben végrehajtott megváltakozása, a redemptio. 3 A jászkunok politikai és gazdasági emelkedése szükségszerűen válságba sodorta Kecskeméten a még ekkor is csaknem változatlan formában fennálló rideg nagyállattartást. A magisztrátusnak és a város lakosságának merőben új gazdasági stratégiára kellett áttérnie. A rövidtávú és esetleges pusztabérletek helyett a tartósabb zálogbirtokokra, hosszabb időre lekötött bérletekre és az egyes földesuraktól való megváltakozásra alapoztak. Ennek a stratégiai váltásnak első jele 1724-ben észlelhető, amikor az Aspremont örökséget megszerezték. A több mint száz éves folyamatot pedig az 1848-as törvények zárták le. Kecskemét egykori határához a megváltakozás és a megvásárlás révén kerültek az alábbi puszták: Alpár 8777 hold, Agasegyháza 9663 hold, Borbás-szállás 3906 hold, Szentkirály 18482 hold, Monostor 11782 hold, Pusztaszer 7536 hold, Bugac 14454 hold, Szentlőrinc pedig 11523 hold. 4 Tehát azt mondhatjuk, hogy az a másfél évszázad, amelynek gazdasági fejlődését nyomon követjük gyökeres változást eredményezett Kecskemét birtokjogi viszonyaiban. A reformkor végén közel 67 ezer hold volt a város tulajdonában, és több mint 80 ezer holdat bérelt továbbra is. Ezen az irdatlan nagy területen belül azonban erősen eltérő minőségű talajokat találunk. Ennek csak alig 16-17 %-a szántóföldi növénytermesztésre igazán megfelelő. A még elfogadhatónak mondható rész sem volt ennél nagyobb, tehát összesen a végtelennek tűnő határból csak annak kb. harmada felelt meg a gabonatermesztésnek és a különféle takarmánynövények termelésének. Ujabb harmadát valamilyen formában hasznosítani lehetett ugyan, de ugyanekkora terület a „futó sivány homok" birodalma volt. s Igen szemléletesen írta le Gömöri Frigyes, a város egyik neves tisztviselője ennek legfőbb jellemzőit: „Szikra vidéke nyugatéjszaknak egy szakadatlan homoktenger, saharái sivatag enyhítő források nélkül. Augusztus hévnapban, ha gyalog soros egyenes utat vesz magának a homokbuckákon keresztül s magát jó eleve itallal el nem látja, nyelve szomj miatt szájához ragad, epedő ajkai megrepedeznek: mert árnytalan kopár útjában agyvelejét a nap lángsugara futja át, lábai alatt a homok ég, a tojás is megsülne felületén, s nem talál enyhíteni egy ital vízre... Nem jelölhetsz meg itt egy porhadó dombot ma, melyre holnap, korán hasadtával bizonyosan rátalálj. Fölkerekedik a szél parancsára s megszakadozott sárga fellegdarabokban más helyre vándorol, képezni új homokemelvényeket, oldalaiknál mély üregekkel, melyek aztán az úgynevezett alföldi 3. E folyamat egészére vonatkozóan 1. KELEMEN Kajetan: 1877., illetve: Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez 20-28. 4. LIPOCZY: 1935. 43-49. Aváros megváltakozásáról, annak folyamatáról és eredményeiről az első alapos, részletes feldolgozást HORNYIK János készítette el. HORNYIK János: III. 1862. 3-69. 5. CSÁNYI János: 1840. 72.