Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes LENGYEL MENEKÜLTEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A II. VILÁGHÁBORÚ ALATT

dett. Egészségi állapotuk kielégítő. Fényképes igazolványokat kérnek, amelyekhez a fényképeket már előkészítették. A községnél a november havi pénzmaradvány 165. 50. P. Homokmégy Witos Károly szerint, valamint a közs. elöljáróság nyilvántartásából megállapíthatólag a homokmégyi elkülönítő táborban 4 személy van. Ezek­nek kenyerük és zsírjuk kevés, lakást pedig nem kapnak. Witos Károly lengyel polgári menekült ezen utóbbi állítása valószínűt­lennek látszik, mivel a menekültek valószínűleg azért panaszkodnak la­kásmizériáról, mert a homokmégyi elkülönítő táborban — ahová büntetés­ből kerülnek — nem szeretnek lenni. A menekültek sokan szeretnek együtt lenni. Witos Károly panaszkodik ruhátlanságukról, panaszolja, hogy nincs fehérneműjük, hogy bútor hiányában a földön alusznak, ahol mind a né­gyen megtetvesedtek. Homokmégy községben a kisegítő lengyel polgári menekülttábor felál­lítását a Belügyminiszter Úr 236. 792/1942. IX. számú rendeletével enge­délyezte. Homokmégy községben a pénzmaradvány november hó végén 22. pen­gő 50 fillér, mely összeg hiánytalanul előtaláltatik. A felsorolt öt községben a pénzmaradványok november hó végén össze­sen 837.44. pengő és a lengyelek összlétszáma 207. 29 A táborok a továbbiakban is változatlan formában működtek. Megszű­nésükre vonatkozóan — az iratanyag hiányosságai miatt — pontos adata­ink nincsenek. Annyi bizonyos, hogy 1943. júliusában a járás területén még működtek a lengyel polgári menekülttáborok. A magyar-lengyel kapcsolatok e nehéz, de ugyanakkor felemelő idő­szakának az elmúlt évtizedekben növekvő figyelmet szentelt mind a hazai, mind pedig a lengyel történeti kutatás. Ennek köszönhetően számos kér­dés hátterének feltárása és tisztázása megtörtént. A regionális kutatások a nyitott, megválaszolandó kérdések megoldásához, a történeti események, folyamatok árnyalásához járultak hozzá. S ahhoz, hogy a Mieczyslaw Osto­ja által kifejtett értékelés további bizonyítékokkal erősödjék: „A lengyel menekültek ügyei a második világháború idején nemcsak szervezési prob­lémát, de idővel hallatlanul komplikált és kényes politikai kérdést jelentet­tek. Nagy jóakarat, igazi hajlandóság, erő, ügyesség kellett ahhoz, hogy a több mint százezres dezorientált, politikailag megtört embert etetni, öltöz­29. PML. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 27858/1942. A jegyzőkönyvet szó sze­rint idéztük.

Next

/
Thumbnails
Contents