Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

6.1769. augusztus 18. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA MEGÚJÍTJA ÉS KIBŐVÍTI A CIGÁNYOK LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELETÉT Cigányokra vonatkozó határozatot, hogy ha magukat a magyarok életmódjához alkalmazzák, azokkal egyenlő sorban levőnek fognak tekintetni, aki érdemes lészen, élő földdel is jutalmaztatik. Szükséges tehát, hogy először is adják jeleit a magyaros életnek, kasza, kapa, ásó, sarló, metszőkés, fa- és vasvilla, gereblye, csoroszlya koptatással, valamint feleségek a magyar asszonyok módjára szőlőkben, mezőkben, téglaházaknál, vályogvetéssel, fonással, varrással, mosással foglalkozzanak, hogy így napi kenyereiket megkereshessék, a csapszékekbeni csavargástól, az ottani muzsikálástól, viseltes ruhák és lovak csereberélésétől tartózkodjanak. IV. 1504. bl 76. 763-764. 7.1777. július 17. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSÁNAK HATÁROZATA AZ ENGEDÉLY NÉLKÜLI LAKHELYEK FELSZÁMOLÁSÁRÓL József kőműves szélmolnár által a régi végzés szerint kifizettetvén, onnan elköltözzön. Továbbá, akik más két házakban ideig való engedelemből ott laknak, semmi ne építsenek. A föld lyukakban lakók és a czigány is a temető mellől eltiltassanak, s ha nem engednek, lyukaik elrontassanak, senkinek a szélmalomnál a molnáron és a korsóson kívül, melyek publikumra tartozók, maradás nem engedtetvén. IV. 1504. a 12. II. LXV. 8.1785. június 18. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA A CIGÁNYOK ÉLETMÓDJÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA ÉRDEKÉBEN ÚJABB RENDELETET HOZ Eő felsége az új nemzetet régi fortélos élete módgyábul egészlen ki akarná vetkőztetni, mely leginkább a rossz nevelésbül veszi eredetét, kegyeimessen rendelte, hogy hat esztendősökön fölül tizenkét esztendősig gyermekei mind elszedessenek, és magyar jő lakosoknak ki osztassanak. Hogy pedig annál helyessebben neveltessenek, a kik fel fogadják, esztendőnként 18 ft. jutalmok lészen. Aki azért a czigány gyermeket fel kíván fogni, a városházánál jelentse magát. Tiltatik pedig a czigányoknak a koldulás, viseltes ruha árulás, csereberélés, házának el adása, melyhez képest, ha pecséttye nem lészen kolduló czigánynak, senki se alamisnálkodgyék, videltes ruhát annak elvesztése alatt kezébe ne adgyon, lovat büntetés alatt vélek ne cseréilyen, házat pedig pénzének elvesztése alatt meg ne vegye. /V. 1504. cl 189.