Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

Fölöttébb feltűnő, hogy másfélszáz évvel korábban mennyi vizenyős rét, nádas, mocsár volt ezen a környéken. Ma szinte már nem is található (olyan jól sikerült a szabályozás és lecsapolás), s ez egyúttal a Duna mentének, sőt a Duna—Tisza közének a kiszáradását is bizonyítja. Sajnálatos tény, hogy a két nagy folyó köze tulajdonképpen kiszáradt másfél évszázad alatt. Igazán különleges szerencse, hogy a Szelídi tónak maradt természetes vízutánpótlása. 5KÉGL. T. No. 239, Zaszto — Péterföld stbi cseréhez tartozó térképe 1870 körül készült. Rajzolta Kober József uradalmi mérnök. Hitelesítette: Mótsy László hit. megyei földmérő. A kicserélendő megszámozott parcellák vonalas rajza Zasztó és Bakod—Péterföld határának egy kisebb részén. A vázlat kizárólag annak az igazolására jó, hogy a természeti felszínhez igazodó birtokhatárokat egyik fél sem tartotta célszerűnek megváltoztatni ugyanis igen körülményes és nehézkes volt, nemcsak eljárási kérdések miatt, hanem (mert mint arra utaltam), az egyes birtokok peremén volt hajlandó célszerű cserére. Sőt a cserére szóbajöhető területeknek minőségileg is azonosnak (megközelítően azonosnak) kellett lennie, ami a fenti esetben sem könnyen megoldható, Mivel 1—11-ig sorszámozott cserélendő területekről van szó, nyilván kevés természeti felszíni ábrázolás van a birtokhatárokon kívül, s kevés a térképnév is. Egyértelmó a csere előtti és utáni új birtokhatár ábrázolásán túl annak megnevezése: Érseki puszta Bakód, Lakiak Péterföldje, Érseki puszta Zaztó, Patairól út Kalocsára (egy szakasz), egy gémeskút az út közelében Zasztó pusztától Pataj felé. Megnevezés nélkül ugyan, de a határokon több látható határpont-jel szerepel. Még annyit meg kell jegyezni, hogy a csere tulajdonképpen két egyházi szervezet között jött létre, ugyanis Zasztó az ersekségi jobbágy ok használatában volt, Bakod ersekségi tulajdonú, a megcserélt rész viszont a Kalocsai Főkáptalan „Laki" (géderlaki) jobbágyainak a művelése alatt volt, a Főkáptalan volt a földesura Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek között egy jelentős Duna menti, többségében erdős területnek. KALOCSAI ÉRSEKI GAZDASÁGI LEVÉLTÁR TÉRKÉPTÁRA 7. No. 353. Bödd-Bakod mezőgazdasági térképe 1870 körül. Szerzője ismeretlen. A puszták területének a művelési ágak szerinti felmérése.