Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

8. Az aratók az összes aratást esős napokat kivéve 18 dolgozható napok alatt elvégezni kötelesek, ellenkező esetben az urad. az aratók költségén kellő számmal napszámosokat fogadni (jogos).

17 9. Jég eső, zápor és vízáradás által megrongált vagy más elemi csapás által hiányosított táblákat valamennyi közösen és minden kifogás nélkül letakarítani köteles és ez esetben kárpótlást az uradalomtól egyedül kegyelem árán kérhetnek.

18 10. Az aratóknak főzéshez tüzellőfát és 2 vasfazékot az urad. ad ki. Bakod 1859. február 2-án" Az uradalom részéről Vascher Ferenc számtartó kötötte meg és „Helybenhagyta Rézler György Igazgató". Az aratók részéről: „Lacza János paksi Arató Gazda, Egyed Istvány, Körte János Kalocsai Arató Gazdák Szabó Miklós, Balog Ferenc Ordasi aratók". Sajátos, hogy 1859-ben „keze vonyását", a keresztet Körte János és Balog Ferenc használta névírás helyett, hárman pedig leírták a nevüket, ha körülményesen is. Ha megkíséreljük vizsgálni az adatokat (a tévedés lehetőségét fenntartva), néhány érdekes eredményt kaphatunk. Az aratási szerződésben a learatandó tiszta búza és a kétszeres (rozs és búza) területe összesen 585 hold. Körülbelül 1/3-a a szántóföldnek. Tavaszinak az aratási szerződésben 305 hold van feltüntetve, de ott van még a repce, köles és bükköny, amivel szintén lehet 1/3 résznyi, sőt lehetséges, hogy az ugar területe már csökkenőben van, azaz megkezdődött a feudalizmus kori őszi-tavaszi-ugar vetésforgó átalakítása. A termény mennyiségének a megbecsülésekor abból kell kiindulni, hogy a tőkeszegény kapitalizmus rendkívül lassan fejlődik. Terméseredményei is meglehetősen szerények. Úgy tűnik, 1200 • öles holdanként 8-10 mázsával számolva is 4800-5600 mázsa gabona teremhetett (ami önmagában is jelentős mennyiség, s még hány birtok növelte a termésmennyiséget). 17. 1859-ben a Számvevőség egy másik kimutatása alapján az aratórészt is kimutatta. Mégpedig: tiszta búza 1.091 csomó; kétszeres 73; árpa 209; zab 407; köles 86. Az aratórész tehát összesen a 64 aratópárnak: 1.866 csomó. Volt tehát miből levonnia az uradalomnak, ha az aratók valamit nem végeztek el rendesen az uradalom kívánsága szerint. 18. Az aratóbandáknak az aratás megkezdése előtt le kellett vágni ok a kaszálón a füvet, illetve a takarmánynak vetett tavasziakat, repcét, bükkönyt, zabot. Mire ezekkel végeztek, közel volt, vagy lehetett is vágni a gabonaféléket, de ezt már mindegyik banda a szerződés szerinti táblában, hogy ellenőrizhetőbb legyen a munka. (De ez természetesen az aratók számára is kedvezőbb volt.) Súlyos kérdés volt a nyáron, különösen az aratás és cséplés idején a bekövetkező elemi csapás. Az érett gabonában a jégverés igen súlyos károkat okozhatott, a tűzről nem is beszélve. Elvihette az évi kenyér nagyobb részét is. Ennek ellenére a szerződésben, a 9. pontban vállalják az aratók, hogy „ez esetben kárpótlást az uradalomtól egyedül kegyelem árán kérhetnek". Bizonyos kártérítést adott tehát az uradalom, de a mértékét maga szabta meg.