Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

mind a délszláv gyermekeket. A délszláv lakta helyeken állásban vannak olyan köztisztviselők, akik Jugoszláviából menekültek, vagy onnan kiutasították őket, és ezek a személyek továbbra is akadályai a magyar-jugoszláv jóviszony megerősödésének. Mindezekre való tekintettel a délszlávok demokratikus szövetsége kérte a kormányt, hogy a délszláv lakta helyekről helyezze al azokat a köztisztviselőket, akik még ma sem tudnak beilleszkedni az új rendszerbe és kerékkötői a magyarjugoszláv együttműködésnek. A délszláv lakta helyek magyar és délszláv őslakosságának háborítatlan együttélésére a kormány igen nagy súlyt helyez, és a legélesebben elítél minden olyan kísérletet, amely ezt a százados és gondosan ápolt jóviszonyt meg akarja bolygatni, és keresztezi a kormány elképzeléseit. A legszigorúbban el fog járni azon köztisztviselők ellen, akik megfeledkezve magukról, magatartásukkal, vagy intézkedéseikkel elégedetlenséget váltanak ki a délszláv lakosság körében, vagy szembe akarják állítani egymással az őslakó magyarságot, az őslakó délszláv lakossággal. A magyar köztársaság kormánya abban a tudatban hozta meg döntéseit, hogy ezzel megnyugtató megoldáshoz segíti a hazai délszlávok függő problémáit, és ugyanakkor értékes szolgálatot tesz a jugoszláv-magyar jó viszony további megszilárdításának.